magyar kisebbség
összes lapszám»

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyûlése

Negyvennegyedik rendes ülésszak

1201/1993. SZÁMÚ AJÁNLÁS1

az Emberi Jogok Európai Egyezménye Kiegészítô Jegyzôkönyvére a nemzeti kisebbségek jogairól

1. A Közgyûlés emlékeztet az 1134/1990. és 1117/1992. számú Ajánlásaira, valamint a 456/1990. és 474/1992 számú Direktívájára a kisebbségek jogairól. Mindkét, 1992. február 5-én elfogadott szövegben felkérte a Miniszteri Bizottságot:

i) zárja le a legrövidebb határidôn belül a regionális vagy kisebbségi nyelvek Chartája kidolgozásának folyamatban levô munkáit, és minden tôle telhetôt tegyen meg a Charta gyors alkalmazása érdekében;

ii) dolgozza ki az Emberi Jogok Európai Egyezményének Kiegészítô Jegyzôkönyvét a kisebbségek jogairól;

iii) biztosítson az Európa Tanács számára alkalmas közvetítési módszert.

2. A regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája - az Európa Tanács Egyezménye - 1992. június 22-i elfogadásával a Miniszteri Bizottság eleget tett az elsô pontban a Közgyûlésnek. A Charta, amelynek a törvények alapjául kell szolgálnia a tagállamokban, alkalmas lesz más államok számára is iránymutatást adni ezen nehéz és érzékeny területen.

3. Hátra van a Charta gyors alkalmazása. Bátorító, hogy amikor 1992. november 5-én aláírásra megnyílt, az Európa Tanács tizenegy tagállama nyomban aláírta. Azonban ennél tovább kell lépni.

4. A Közgyûlés ezért azon tagállamokhoz fordul, melyek még nem írták alá a Chartát, hogy tegyék meg azt, és sürgeti valamennyiüket, hogy rövid idôn belül erôsítsék meg, lehetôség szerint elfogadva a legtöbb cikket.

5. A Közgyûlés fenntartja a jogot, hogy késôbbi idôpontban visszatérjen az Európa Tanács megfelelô egyeztetési módszerének a kérdésére, amelynek felállítását javasolta.

6. A Közgyûlést tájékoztatták a Miniszteri Bizottság által az Emberi Jogok Igazgató Tanácsának és annak Nemzeti Kisebbségek Védelme Szakértôi Bizottságának adott mandátumáról, valamint a Közgyûlés ehhez a munkához minden támogatást megad, és hatékonyan elôsegít.

7. A kisebbséghez tartozó személyek egyes jogainak az Emberi Jogok Európai Egyezményébe történô belefoglalásával a személyek, valamint a képviseletükre jogosult szervezetek, az Egyezmény által biztosított jogorvoslati utakat igénybe vehetik, különösen az Emberi Jogok Európai Bizottságához és Bíróságához kérelmek benyújtására vonatkozó jogot.

8. Következésképpen a Közgyûlés javasolja, hogy a Miniszteri Bizottság fogadjon el az Emberi Jogok Egyezményéhez Kiegészítô Jegyzôkönyvet a nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozóan, felhasználva ezen Ajánlás szerves részét képezô alábbi megszövegezést.

9. Miután ez a kérdés különösen sürgetô és az egyik legfontosabb ügy, mellyel az Európa Tanács jelenleg foglalkozik, a Közgyûlés ugyancsak ajánlja a Miniszteri Bizottságnak, hogy gyorsítsa fel a munka ütemét, úgy, hogy lehetôvé váljon az állam és kormányfôk csúcsértekezletén (Bécs, 1993. október 8. és 9.) a nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozó Jegyzôkönyv elfogadása, és ez alkalomból aláírásra megnyitása.

 

Kiegészítô Jegyzôkönyv-tervezet az emberi jogok és alapvetô szabadságjogok védelmérôl szóló Egyezményhez

a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyekrôl

Bevezetés (Preambulum)

Az Európai Tanács jelen Jegyzôkönyvét aláíró tagállamai,

1. tekintettel arra, hogy az európai civilizáció gazdagságának és vitalitásának egyik legfôbb forrása a nemzetek, kultúrák változatossága;

2. tekintettel a nemzeti kisebbségek jelentôs mértékû hozzájárulására az európai államok kulturális változatosságához és dinamizmusához;

3. tekintettel arra, hogy kizárólag az államban élô nemzeti kisebbséghez tartozó személyek jogainak az elismerése, illetve a jogok nemzetközi védelme útján lehet tartósan véget vetni az etnikai ellentéteknek, és ezzel hozzájárulni az igazság, a demokrácia, a stabilitás és a béke biztosításához;

4. tekintettel arra, hogy olyan jogokról van szó, amelyeket bármely személy, akár egyénileg, akár másokkal együttesen (jointly/en association avec d'autres) gyakorolhat;

5. tekintettel arra, hogy a nemzeti kisebbségek jogainak nemzetközi védelme alapvetô részét képezi az emberi jogok védelmének, és mint ilyen, a nemzetközi együttmûködés egyik területét alkotja,

a következôkben állapodtak meg:

I. Fejezet

Meghatározás

1. Cikk

Ezen Egyezmény2 értelmezésében a "nemzeti kisebbség" kifejezés az államban élô olyan személyek csoportjára utal, akik:

a) az állam területén laknak és annak állampolgárai;

b) hosszú idô óta szoros, tartós kapcsolatban állnak az állammal;

c) etnikai, kulturális, vallási vagy nyelvi szempontból megkülönböztetô jegyeket hordoznak;

d) jelentôs számban vannak jelen, bár létszámuk kisebb mint az állam vagy az állam egy területének (region/région) egyéb népességének;

e) fontos feladatuknak tekintik, hogy megôrizzék együttesen azt, ami közös identitásukat jelenti, így kultúrájukat, hagyományaikat, vallásukat vagy nyelvüket.

II. Fejezet

Általános alapelvek

2. Cikk

1. A nemzeti kisebbséghez való tartozás az egyén szabad választásától függ.

2. A nemzeti kisebbséghez való tartozás vállalásából vagy annak elutasításából semmilyen hátrány nem származhat.

3. Cikk

1. Minden nemzeti kisebbséghez tartozó egyénnek jogában áll teljesen szabadon kinyilvánítani, megôrizni és fejleszteni vallási, etnikai, nyelvi és/vagy kulturális önazonosságát, és akarata ellenére nem vethetô alá semmiféle asszimilációs kísérletnek.

2. Minden nemzeti kisebbséghez tartozó személy egyénileg vagy másokkal társulva (in association/en association) gyakorolhatja jogait és élvezheti azokat.

4. Cikk

Minden nemzeti kisebbséghez tartozó egyént megillet a törvény elôtti egyenlôség. Tilos a nemzeti kisebbséghez való tartozás miatt a diszkrimináció.

5. Cikk

Egy nemzeti kisebbség lakta terület demográfiai összetételét tilos szándékosan ennek a kisebbségnek a hátrányára megváltoztatni.

III. Fejezet

Anyagi jogok

6. Cikk

A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek jogukban áll saját szervezet(ek) létrehozása, ideértve a politikai pártokat is.

7. Cikk

1. Minden nemzeti kisebbséghez tartozó személy joga anyanyelvének szabad használata mind a magánéletben, mind a nyilvánosság elôtt szóban és írásban egyaránt. Ez a jog a nyelvnek kiadványokban és az elektronikus sajtóban való használatára is vonatkozik.

2. Minden nemzeti kisebbséghez tartozó személy joga család- és utónevének anyanyelvén történô használata, valamint joga van család- és utónevének hivatalos elismerésére.

3. Azokon a területeken, ahol jelentôs számú nemzeti kisebbség él, a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van anyanyelvük használatára a közigazgatási hatóságokkal való érintkezéseikben, valamint a bíróságok és igazságügyi hatóságok elôtti eljárások során.

4. Azokon a területeken, ahol jelentôs számú nemzeti kisebbség él, ezen kisebbséghez tartozóknak jogukban áll a helyi elnevezések, jelzések, feliratok és más hasonló információk anyanyelven történô kihelyezése a közösség számára láthatóan. Ez nem fosztja meg a hatóságokat attól a joguktól, hogy a fenti információkat az állam hivatalos nyelvén vagy nyelvein is feltüntessék.

8. Cikk

1. Minden nemzeti kisebbséghez tartozó személynek joga van anyanyelvén megtanulni és az anyanyelvén történô oktatáshoz a kisebbség földrajzi megoszlásának megfelelôen elhelyezett alkalmas számú iskolában, illetve állami nevelési és oktatási intézményekben.

2. A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van az állam jogrendszerének keretein belül saját iskolák, nevelési és oktatási intézmények felállítására és mûködtetésére.

9. Cikk

Amennyiben a jelen Jegyzôkönyvben védett jogok megsértése merül fel, a nemzeti kisebbség minden tagjának, illetve képviseleti szervének joga van hatékony jogorvoslathoz az állami hatóságok elôtt.

10. Cikk

Minden nemzeti kisebbséghez tartozó személynek joga van ahhoz, hogy az állam területi épségének tiszteletben tartása mellett szabadon és akadálytalanul kapcsolatot tartson fenn másik ország olyan állampolgáraival, akik ezen kisebbség közös etnikai, vallási vagy nyelvi jellemzôiben, illetve kulturális identitásában osztoznak.

11. Cikk

Azokon a területeken, ahol a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek többséget alkotnak, ezen személyeknek joguk van ahhoz, hogy sajátos történelmi és területi helyzetüknek megfelelô és az állam belsô törvényeivel összhangban álló helyi vagy autonóm közigazgatással (önkormányzattal), (appropiate local or autonomous authorities/administration locales ou autonomes appropiées), illetve különleges státussal rendelkezzenek.

IV. Fejezet

A Jegyzôkönyv alkalmazása

12. Cikk

1. Jelen Jegyzôkönyv egyetlen rendelkezése sem értelmezhetô úgy, hogy az csonkítja vagy korlátozza a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek egyéni jogát, illetve a nemzeti kisebbségre vonatkozó kollektív jogokat, amelyeket a Szerzôdô Állam törvényeiben vagy olyan nemzetközi szerzôdésekben foglaltak, amelynek az Állam részese.

2. Kizárólag etnikai csoportok védelmére, megfelelô fejlôdésük elôsegítésére, illetve a népesség többi részével egyenlô jogokat és bánásmódot biztosító közigazgatási, politikai, gazdasági és kulturális, valamint egyéb területeken tett intézkedések nem tekinthetôk diszkriminatívnak.

13. Cikk

A jelen Jegyzôkönyvben felsorolt jogok és szabadságok gyakorlása teljes mértékben megilleti az állam egészében kisebbséget, de egy vagy több területen többséget alkotó személyeket.

14. Cikk

A jelen Jegyzôkönyvben felsorolt jogok és szabadságok gyakorlása nem korlátozhatja az Állam állampolgárságához kapcsolódó kötelezettségeket és felelôsségeket. E jogok gyakorlása azonban csak olyan alakszerûségeknek, feltételeknek, korlátozásoknak vagy büntetéseknek vethetô alá, amelyeket törvény ír elô, és amelyek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, területi integritás vagy a közbiztonság, a közrend védelme és a bûncselekmény megakadályozása, az egészség vagy az erkölcsök megóvása, illetve mások jogainak és szabadságainak a védelme érdekében szükségesek.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

15. Cikk

Az Egyezmény 15. cikke alapján a jelen Jegyzôkönyv rendelkezéseitôl nem lehet eltérni, kivéve az Egyezmény 10. cikkében foglalt eseteket.

16. Cikk

Az Egyezmény 64. cikke alapján a jelen Jegyzôkönyv rendelkezéseivel kapcsolatban fenntartásnak helye nincs.

17. Cikk

A Szerzôdô Államok a jelen Jegyzôkönyv 1-11. cikkeit az Egyezmény kiegészítô cikkeinek tekintik, és az Egyezmény összes rendelkezése ennek megfelelôen alkalmazandó.

18. Cikk

A jelen Jegyzôkönyv az Európa Tanácsnak az Egyezményt aláíró tagállamai számára áll nyitva. A Jegyzôkönyvet meg kell erôsíteni, illetve el kell fogadni vagy jóvá kell hagyni. Az Európa Tanács tagállamai csak akkor erôsíthetik meg, fogadhatják el vagy hagyhatják jóvá a jelen Jegyzôkönyvet, ha ezt megelôzôen vagy egyidejûleg megerôsítették az Egyezményt. A megerôsítésrôl, elfogadásról vagy jóváhagyásról szóló okmányokat az Európa Tanács Fôtitkáránál kell letétbe helyezni.

19. Cikk

1. A jelen Jegyzôkönyv azt követôen lép hatályba, mégpedig a következô hónap elsô napjával, ahogy az Európa Tanács öt tagállama kifejezésre juttatta beleegyezését, hogy a 18. Cikk rendelkezéseinek megfelelôen a Jegyzôkönyvet kötelezô érvényûnek tekinti.

2. Minden tagállam részére, amely ezt követôen fejezi ki beleegyezését a kötelezô érvényû elismerésre, a Jegyzôkönyv a megerôsítésrôl, elfogadásról vagy jóváhagyásról szóló okirat letétbe helyezését követô hónap elsô napján lép hatályba.

20. Cikk

Az Európa Tanács Fôtitkára értesíti a Tanács tagállamait:

a) minden aláírásról;

b) minden megerôsítô, elfogadó vagy jóváhagyó okirat letétbe helyezésérôl;

c) a jelen Jegyzôkönyv minden egyes hatályba lépési idôpontjáról;

d) a jelen Jegyzôkönyvre vonatkozó minden jogcselekményrôl, értesítésrôl vagy közlésrôl.

Minek hiteléül a kellôképpen meghatalmazott alulírottak aláírták a jelen Jegyzôkönyvet.

 

Készült Strasbourgban, ....... év ............. hó ..... napján, angol és francia nyelven, egyetlen példányban, amelyet az Európa Tanács Levéltárában kell elhelyezni. Mindkét nyelvû szöveg egyaránt hiteles. Az Európa Tanács Fôtitkára az Európa Tanács valamennyi tagállama részére hiteles másolatot küld.

 

Jegyzetek

1 Közgyûlési vita 1993. február 1-én (22. ülés). Lásd a Jogi Ügyek és Emberi Jogok Bizottságának Doc. 6742. számú jelentését, elôadó: Mr. Worms; és a Politikai Ügyek Bizottságának Doc. 6749. számú véleményét, elôadó: Mr. de Puig. A szöveget a Közgyûlés 1993. február 1-én fogadta el (22. ülés).

2 Az "Egyezmény" kifejezés ebben a szövegben az emberi jogok és alapvetô szabadságok védelmérôl szóló Egyezményre utal.