magyar kisebbség
nemzetpolitikai szemle

       folyóiratok   » Magyar Kisebbség
    szerzők a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z  
  keresés á é í ó ö ő ú ü ű a â î s t
  összes lapszám» V. ÉVFOLYAM - 1999. 4. (18.) SZÁM - Kisebbségi magyar gazdaságpolitika
 
 


| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom
| könyvjelzőzöm



   


Pete István
Reflexió egy gondolatra: a helyi tanácsoktól 
a fejlesztô önkormányzatok felé

Igen veszélyes és szakszerûtlen lenne a helyi tanácsokról, illetve ezek fejlôdésérôl, céljaikról, mûködésükrôl beszélni úgy, hogy ne vennénk figyelembe a jelenlegi nemzetközi konjunktúrát és Romániának ehhez való álláspontját és viszonyát.

Nem alakulhat ki egy reális kép a helyi tanácsok helyzetérôl, ha nem tudatosodik bennünk az, hogy jelenleg Románia az EU-csatlakozás elôkészületeiben és kötelezettségeiben eleget kell tegyen olyan világbanki követelményeknek is, amelyek esetenként messzemenôen nem egyeznek az EU gazdaságpolitikájával, sôt mondhatnám, hogy sokszor kimondottan egymással szemben állnak.

Mondom ezeket azért, mert meggyôzôdésem, hogy ilyen esetekben, amikor ráadásul az elmúlt 50 év kitörölte az emberek tudatából az önkormányzat fogalmát, amikor a mai vezetô generáció nagy része nem tudja és nem is tudhatja hogyan mûködik a demokráciában az önkormányzat, nagyon nehéz, sôt elképzelhetetlen rövid idô alatt egy egészségesen mûködô, civil társadalmat szolgáló embercentrikus, pénz- és anyagi eszközökkel rendelkezô önkormányzatot létrehozni.

Kormányozni lehet távolról is, de vezetni és anyagi javakat kezelni nem lehet csak közelrôl.

Éppen ezért a helyi tanácsok önkormányzattá való alakulásának elsôdleges kérdése hogyan, mennyi idô alatt sikerül lehozni a döntési jogot helyi szintre és van-e "emberanyag", aki ezzel tud élni és tudja kezelni.

Meglátásom az, hogy mindenekelôtt meg kell erôsíteni a helyi tanácsok döntéshozó jogát, helyben kell megoldani a dolgokat, és mindezt rá kell bízni az emberekre.

Az intézményt a közösség érdekeire kell hangolni és be kell vezetni a vállalkozói szellemet. Olyan intézmény megteremtése lenne ésszerû, amelyik vonzza a vállalkozókat - akár belföldi, akár külföldi legyen 
az -, és megvannak azok a lehetôségei, amivel kedvezô feltételeket tud biztosítani a befektetôknek, s olyan szakértôgárdával rendelkezik, amelyik bizalmat és biztonságot tud nyújtani.

Ezek után nyilvánvaló, hogy ahol a meglevô körülményekhez képest a helyi vezetôk és ezek szakemberei hamar tudnak váltani, tanulnak, dolgoznak, fogadókészséggel rendelkeznek a "tôke" iránt, helyzetelônybe kerülnek másokkal szemben és megvan az esélyük a gyorsabb fejlôdésre.

Ahol ez nem sikerül vagy a szakképesítés gyenge, ott nincs bizalom és így a "tôke" sem fogja megkeresni. Egy modern koncepcióval mûködô önkormányzatot nem tudok elképzelni csakis úgy, ha vállalkozik, partnereket keres és együtt lélegzik, él a közösséggel. Számomra nem elképzelhetetlen olyan munkahelyteremtô vállalkozás sem, ahol az önkormányzat nagy cégekkel, kisvállalkozókkal, külföldi befektetôkkel vagy akár az állammal szerzôdik.

Az erdélyi magyarság egyik legjelentôsebb pillérévé válhat az önkormányzat. Hiszen ô az, "akit" választás után sem "váltanak" le, csak megújítanak, ahol jelen vannak képviselôink, amelyek a legközelebb állnak a helyi közösséghez.

Az utolsó 10 év bebizonyította, hogy az egyén ki van szolgáltatva, az állam nem tudja megvédeni az állampolgárokat. Az EU-konform önkormányzat partner és biztonság lehet e téren.

Az önkormányzatok létrehozása egy olyan folyamat lehet, amelyikben mi, az erdélyi magyarok nem csak résztvevôk, hanem meghatározók vagyunk és lehetünk továbbra is. Ehhez tudatosan és szakszerûen egy olyan szakképzés elindítása szükséges, ahol választottaink és köztisztviselôink elsajátítják azt a "tudáshalmazt", amelyik megtanítja hogyan kell a közvagyont kezelni és gyarapítani, pályázni és tôkét behozni, együttdolgozni a közösséggel és bizalmat kelteni irántuk. 

A helyi tanácsoktól a fejlesztô vagy akár egyszerûen az önkormányzatok felé vezetô út nem csak az önkormányzati modellek alkalmazásán, a törvények módosításán, a decentralizálás és helyi döntés erôsítésén, hanem az önkormányzati választottaink és vezetôink, valamint a helyi közösség átszellemülésén át is vezet.


 
kapcsolódók
  » impresszum
  » a Jakabffy Elemér Alapítvány hírlapgyűjteménye
  »a Jakabffy Elemér Alapítvány erdélyi könyvtárkatalógusa
  »a Jakabffy Elemér Alapítvány erdélyi kéziratkatalógusa

további folyóiratok

» Altera
» Altera
» Átalvető
» Bázis
» Ellenpontok
» Erdélyi Fiatalok
» Erdélyi Gyopár
» Erdélyi Irodalmi Szemle
» Erdélyi Magyar Hírügynökség Jelentései 1983–1989
» Erdélyi Magyarság
» Erdélyi Művészet
» Erdélyi Múzeum
» Erdélyi Társadalom
» Erdélyi Tudósítások
» Glasul Minorităților
» Glasul Minorităților
» Hátország
» Helikon
» Hid
» Hitel
» Kellék
» Korunk
» Közgazdász Fórum
» L.k.k.t.
» Látó
» Provincia
» Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny
» Székely Füzetek
» Székely Közélet 1928-1937
» Székelyföld
» Székelység 1905-1915
» Székelység 1931-1944
» Új Kelet
» Web

 
     
 

(c) Jakabffy Elemér Alapítvány, Media Index Egyesület 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék