magyar kisebbség
s betű: 48 szerző Săndescu Anca magiszteris hallgató az Amsterdami Egyetem Jogi Karán
S. J.
Salat Levente közíró - 1957, Csíkszereda. Egyetemi tanulmányait a Temesvári és Kolozsvári Muszaki Egyetem számítástechnikai szakán végezte 1977 és 1982 között. 1990-ig végzett szakmájában mérnök Sepsiszentgyörgyön. 1990 és 1994 között a Korunk szerkesztője. 1990 óta a Romániai Soros Alapítvány kolozsvári fiókjának ügyvezető igazgatója. Több esszé- és társadalomtudományi kötet szerzője.
Bakk Miklós-Horváth Andor-Salat Levente A 2000. év küszöbén. Politika és kisebbségi magyar társadalom Romániában
Salat Levente Szempontok a multikulturalizmus fogalmának romániai értelmezéséhez
Salat Levente Javaslat a romániai magyar kisebbségi társadalom intézményes keretének megreformálására
Bakk Miklós - Horváth Andor - Salat Levente Az RMDSZ 2003-ban - útkeresés integrációs határpontokon
Salat Levente A magyar nemzetstratégia kisebbségpolitikai alternatívái
Salat Levente A nemzeti kisebbségek helyzete. A magyarok
Salat Levente A kommunizmus romániai öröksége és az erdélyi magyarok
Salat Levente A kommunizmus romániai öröksége és az erdélyi magyarok
Bogdán Andrea - Monica Căluşer – Olimpia Moţeanu – Salat Levente A nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozó előírások gyakorlatba ültetése a közintézmények szintjén
Salat Levente Szempontok a romániai kisebbségvédelmi rezsim elemzésének egy lehetséges magyar olvasatához
Salat Levente A romániai nemzeti kisebbségek jogállása és ennek nemzetközi kontextusa
Salat Levente Erdélyi magyar identitás a magyar és a román közpolitikákkereszttüzében
Salat Levente A politikai közösség kérdése a többség–kisebbség viszonyának a nézőpontjából
Salat Levente Marosvásárhelyi események - történeti rekonstrukció és elméleti értelmezés
Salat Levente A könnyített honosítás látható és várható következményeiről. Válaszok a Magyar Kisebbség kérdéseire
Salat Levente Az RMDSZ 25 éve - a célok tükrében
Salat Levente;Lakatos Dorottya A kisebbségpolitika diszkurzív terei Romániában. Stratégiák és toposzok az RMDSZ és a román pártok képviselőinek parlamenti felszólalásaiban
Samu Mihály jogász-professzor - 1929, Dunavecse. Jogi tanulmányait 1952-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte, majd az Állam- és Jogtudományi Tanszéken oktató. 1968-tól professzor, az USA-ban és Kanadában vendégprofesszor volt. Több törvény kidolgozásában vállalt munkát, az utóbbi az etnikai-kisebbségi törvény koncepciójának kidolgozása volt.
Samu Mihály Az emberi jogok - hatalomelméleti megközelítésben
Sárándi Tamás történész — 1981, Tasnád. 2004-ben végzett a kolozsvári Babeş—Bolyai Tudományegyetem Történelem—Filozófia Karának történelem szakán, majd 2004—2005-ben részt vett az Erdélyi Magyar Kultúra és Társadalom magiszteri programban. 2005-től a Szatmár Megyei Múzeum muzeológusa. Az 1940-es évek társadalmát, az 1940 utáni társadalom újjászervezési kísérleteit, valamint az 1945 utáni kommunista berendezkedésnek a társadalomra való hatásait kutatja.
Sárándi Tamás A magyar lakosságot ért sérelmek és az MNSZ politikája
Sárándi Tamás Nemzetiségpolitikák mérlege. A magyar és a román lakosságot 1940–1944 között ért sérelmek vizsgálata a német–olasz tiszti bizottságok működésének tükrében
Sárkány-Kis Endre biológus, egyetemi docens — 1942, Kispujon. 1966ban végzett a kolozsvári Babeş—Bolyai Tudományegyetem Biológia—Föld-rajz Karán. 1987-ben doktorátusi címet szerez biológiából (BBTE). 1967től 1975-ig elemi és középiskolai tanár, majd 1991-ig főmuzeológus és a Marosvásárhelyi Múzeum természetrajzi részlegének vezetője. 1991-től a BBTE Rendszertani és Ökológiai Tanszékén docensi beosztásban ökológiát és hidrobiológiát oktat. Mint a Biológia Kar magyar tagozatának vezetője fontos feladatának tekinti a tagozat és a magyar anyanyelvű biológiai oktatás szervezését. Kutatási területe az édesvízi élőlényközösségek — kitüntetetten a vízi puhatestűek ökológiája. 1990-től multidiszciplináris kutatási programokat szervez az erdélyi és a Felső-Tisza vidéki folyók ökológiai állapotának felmérésére. 72 tudományos közleménye jelent meg hazai és külföldi lapokban. A vizsgált folyók adatbázisait a Tiscia monograph series hat szerkesztett kötetében és a Fluvii Carpatorum sorozatban kiadott két könyvben közli.
Péntek János — Kása Zoltán — Néda Árpád — Sárkány-Kis Endre Tervezet a BBTE két önálló, magyar oktatási nyelvű karának létrehozására
Schneller Károly
dr. Schneller Károly Szórványok és szigetek sorsa Kolozs vármegyében VI.
Schneller Károly Magyarok és románok erőviszonyai Erdélyben
Schöpflin György történész, politológus - 1939, Budapest. A Glasgow-i Egyetemen tanul 1957 és 1962 között, majd a Bruges-i Európai Főiskolán 1962-től 1963-ig. 1963-1967: a londoni Chatham House munkatársa. 1967-1976: a BBC újságírója. 1976-tól a London School of Economics keretében a közép- és kelet-európai politikatörténet professzora. 1984-től az East European Reporter c. folyóirat szerkesztője.
Schöpflin György Interetnikus kapcsolatok Erdélyben - retorika és valóság
Scurtu, Ioan történészprofesszor - 1940, Dochia (Neamt megye). 1962-ben végzett a Bukaresti Tudományegyetem Történelem Karán. Ugyanitt 1990-ben egyetemei professzori rangot kapott; 1971-ben doktorált. 1990-től a Bukaresti Tudományegyetem Román Történelem Tanszékének vezetője, 1991-től a Román Állami Levéltár igazgatója.
Dr. Ioan Scurtu Választások Nagy-Romániában 1919-1937
Sebestyén Csaba 1963. 1986-ban végzett a kolozsvári Agrártudományi Intézet állattenyésztő mérnöki szakán. 1996-tól a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének az ügyvezető elnöke, majd 1999-től az egyesület elnöke.
Sebestyén Csaba Megjegyzések Kerekes Gábor vitaindító írása kapcsán
Sebestyén István
Sebestyén István A nonprofit szektor érdekképviseletének megoldása
Sebők László
Seres Attila történész – 1975, Szekszárd. Az ELTE Kelet–Európa Története Tanszékének doktori iskolájában végzett Ph.D.–tanulmányokat 1999–2004 között, doktori disszertációját 2006–ban védte meg. Főbb kutatási területe a magyar diplomácia története és a magyar kisebbségek és diaszpórák története Kelet–Európában a két világháború között. Jelenleg az MTA Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa.
Seres Attila Domokos Pál Péter missziója a bukaresti magyar követségen (1940–1941)
Seres Attila – Dömötörfi Tibor Magyar iskolakérdés Brailában a két világháború között
Sidó Zoltán tanár, politikus - 1939, Komárom. Felsőfokú tanulmányait a Nyitrai Pedagógiai Főiskola magyar-szlovák szakán (1963), illetve a Komenský Egyetem neveléstudományi karán (1982) végezte. 1982 és 1990 között országgyűlési képviselő, 1980 óta a CSEMADOK legfelsőbb vezetésének tagja (elnök, főtitkár). Jelenleg a Szlovákiai Magyar Pedagógus Szövetség elnöke.
Sidó Zoltán Szlovákiai vészhelyzet
Siegfried Wiessner
Siegfried Wiessner Kisebbségi jogokat védő törvénytervezetek
Simon Sándor gazdasági agrármérnök - 1968, Békéscsaba. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen szerzett gazdasági agrármérnöki, majd mérnöktanári oklevelet. Egyetemi tanársegéd a GATE Gyöngyösi Főiskolai Karának vállalatgazdasági tanszékén. Magyarországi és nemzetközi konferenciákon előad, szaklapokban rendszeresen publikál. Szakterülete a vállalati menedzsment és tervezés. Doktori értekezésének tárgya a nyugat-európai szövetkezeti modellek alkalmazhatóságának vizsgálata a magyar és a román mezőgazdaságban.
Simon Sándor A szövetkezeti törekvések múltja és jelene
Simon Sándor Regionalizmus és szövetkezés
Sólyom Andrea adjunktusként dolgozik a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának Társadalomtudományi Intézetében. 2012-ben szerzett PhD oklevelet az Eötvös Loránd Tudományegyetem szociológia és szociálpolitika doktori iskolájában, ahol középiskolás és egyetemista fiatalok politikai kultúrájáról írta disszertációját. Érdeklődési területe az ifjúság- és politika szociológia, 1997 óta végez empirikus vizsgálatokat ezeken a területeken. Tanulmányozta az ifjúsági szubkultúrákat is a helyi társadalomban. A vidékfejlesztéshez kapcsolódó tárgyakat tanít, így egy további érdeklődési területe a gazdálkodás és vidékfejlesztés.
Sólyom Andrea A közösség által támogatott mezőgazdaság, mint alternatíva
Somai József közgazdász - 1931, Székelyszentistván. Tanulmányait 1955-ben a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen végezte. 1955-1958 között pénzügyi ellenőr volt, majd 1958-tól előbb a Bolyai TE, majd 1959-től a Babes-Bolyai TE kari főtitkára. 1990-1991 között az RMDSZ Főtitkárságának szervező titkári teendőit, majd 1991 és 1993 között az RMDSZ országos titkári teendőit látta el. 1993-tól 1995-ig a szervezet szervezési alelnöke. Jelenleg az Illyés Alapítvány alkuratóriumának titkári és az Iskola Alapítvány ügyvezető titkári teendőit látja el.
Somai József Nézőpont a kormánykoalícióról, különös tekintettel az RMDSZ strűktúrájára, programjára és működésére
Somai József Egy nemzeti közösség makro- és mikrogazdaságpolitikai dilemmái
Somai József A demokrácia nem játékszer
Somai József Válaszúton a függőség vagy függetlenség felé
Somai József Rendszert teremteni a civil szférában
Sorbán Angella szociológus — 1965, Lövéte. A kolozsvári BBTE Történelem—filozófia Karán végzett. 1994 és 1999 között a budapesti Balázs Ferenc Intézet erdélyi főmunkatársa, majd a Trend Társadalomkutató Műhely vezetője.
Stan, Valentin történész - 1959, Bukarest. A Bukaresti Egyetem Történelem és Filozófia Karán szerzett diplomát. Jelenleg egyetemi oktató a Bukaresti Egyetem Történettudományi Karán, a Sfera politicii című szakfolyóirat szerkesztője és a Román Helsinki Bizottság mellett működő Nemzetközi Kapcsolatok Központjának politikai elemzője. Alapító tagja a Román Politikatudományi Társaságnak. Számos tanulmányt közölt a kisebbségi jogok, a regionális biztonság és az euroatlanti integráció kérdéskörében.
Valentin Stan A román-magyar alapszerződés
Gabriel Andreescu - Valentin Stan - Renate Weber Tanulmány az RMDSZ felfogásáról a nemzeti kisebbségek jogait illetően
Gabriel Andreescu - Valentin Stan - Renate Weber Megjegyzések Bakk Miklós tanulmányához
Stipkovits Ferenc politológus, főiskolai docens - 1946, Körmend. Tanulmányait az ELTE Bölcsészettudományi (1975) , majd Állam- és Jogtudományi Karán végezte (1994) . 1986-ban az ELTE Bölcsészettudományi Karán doktori címet szerzett. Vas megye Közgyűlésének tagja, a magyarországi Szlovének Szövetségének tanácsadója. Jelenleg a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola docense, fő kutatási területe a magyarországi szlovének két világháború közötti története.
Stipkovits Ferenc A szlovén külpolitika aktuális jellemzőiről
Sulyok István
Dr. Sulyok István Az alkotmányosság kérdése Romániában
Sulyok István Az erdélyi magyarság társadalmi szervezete
Sulyok István A magyar könyv Erdélyben
Süket Levente felsőoktatási politikai szakértő, filozófus - 1966, Csíkszereda. 1991-ben végzett a BBTE Történelem-Filozófia Karának filozófia szakán. 1992-ben posztgraduális képzés keretén belül fenomenológiát hallgat az ELTÉ-n. Jelenleg a Megyei Kulturális Központ Oktatás, Kultúrafejlesztés, Stratégia Tudományos Osztályának vezetője.
Süket Levente Pro Universitate Siculorum
Szabó Árpád Töhötöm néprajzkutató, egyetemi oktató — 1975, Siménfalva. 1999-ben végzett a BBTE BTK magyar—néprajz szakán, majd 2000-ben magiszteri oklevelet szerzett ugyanitt. 2001 szeptemberétől a Debreceni Egyetem kulturális ökológia alprogramjának doktorandusza. 2001-től a kolozsvári székhelyű Kriza János Néprajzi Társaság kutatója. 2002 márciusától óraadó tanár a BBTE BTK Magyar Néprajz és Antropológia szakán, 2005 februárjától pedig tanársegéd ugyanezen a szakon. A gazdasági célú autonóm népi intézményeket, a hagyományos gazdálkodás esélyeit, és az azt érintő változásokat kutatja. Önálló kötetében (Közösség és intézmény. Stratégiák a lónai hagyományos gazdálkodásban) e témákat dolgozza fel.
Szabó Árpád Töhötöm Megismerés és tapasztalat: az erdélyi falu problematikája
Szabó Bálint György építőmérnök, egyetemi tanár - 1944, Kolozsvár. 1966-ban végzett a Kolozsvári Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán, majd 1996-ban a Budapesti Műszaki Egyetem Műemlék-felújító mérnöki szakán. 1984-től a műszaki tudományok kandidátusa. 1974-1976-ban a Kolozsvári Műszaki Egyetem Tartószerkezeti Laboratóriumában kutatómérnök. 1976-1998 között egyetemi tanársegéd, adjunktus, majd docens a Kolozsvári Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karának Vasbeton-szerkezetek Tanszékén. 1998-tól egyetemi tanár a Kolozsvári Műszaki Egyetemen, illetve a Babes-Bolyai Tudományegyetemen. 1996-tól a Transilvania Trust Alapítvány ügyvezető igazgatója. Szakmai tevékenységének elismeréseként több rangos díjjal tüntették ki.
Szabó Bálint György Az erdélyi magyarok 21. századi felsőfokú oktatásának alapelveiről a Transylvania Trust Alapítvány értelmezésében
Szabó Csongor történész – 1991, Sepsiszentgyörgy. Egyetemi és mesteri tanulmányait a BBTE Jelenkor Története és Nemzetközi Kapcsolatok szakán végezte (2013, illetve 2015). Jelenleg az ELTE Történelemtudományi Doktori Iskola keretén belül működő Új- és Jelenkori Magyar Történelem Doktori Program hallgatója. Kutatási területei: a romániai magyar kisebbség története a két világháború között; Románia története a két világháború között; választások Romániában a két világháború között.
Szabó Csongor Csík megye közigazgatása, 1918-1940 (1.)
Szabó Csongor Csík megye közigazgatása, 1918-1940 (2.)
Szabó István egyetemi hallgató. Tanulmányait a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi tanulmányok szakán végzi. A Széchenyi István Szakkollégium tagja. Jelen lapszámunkban közölt dolgozatával II. helyezést ért el a 2005 —ben szervezett BCE TDK Diplomácia I. Szekcióban, illetve különdíjban részesült a 2007 —ben megrendezett OTDK Nemzetközi Tanulmányok I. Szekcióban.
Szabó István Indivisibiliter et inseparabiliter? - Státusztörvények és honosítás Európában
Szabó Máté politológus — 1956, Budapest. Tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán végezte. A politikai tudományok doktora, az ELTE ÁJTK Politológia Tanszékének vezetője. Több kötet és tanulmány szerzője.
Szabó Máté Civil társadalom - globalizáció - regionalizmus
Szabó Máté Civil társadalom—globalizáció—regionalizmus (2.) Az új kommunikációs technológiák és a regionális civil társadalom globális integrációjának esélyei: Magyarország és a „globális civil társadalom”
Szabó Tamás politológus – 1987, Csíkdánfalva. Tanulmányait a Babes-Bolyai Tudományegyetemen végezte, magiszteri oklevelét a regionális fejlesztés területén szerezte. Jelenleg a BBTE Filozófia Doktori Iskola és a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Doktori Iskola III. éves hallgatója. Eddigi publikációi az önrendelkezés, területfejlesztés és regionalizáció, továbbá a magyar–román államközi viszony és az RMDSZ kapcsolatrendszere témákban jelentek meg.
Szabó Tamás Az RMDSZ külpolitikájának intézményesülése
Szász Alpár Zoltán politológus, kisebbségkutató —1966, Kolozsvár. A Közép-Európai Egyetemen tanult politikatudományt és társadalomelméletet. 1996-ban szerzett magiszteri oklevelet politikatudományból. Jelenleg doktori disszertációját írja ebben az oktatási intézményben, s egyúttal a Babeş—Bolyai Tudományegyetem adjunktusa. A POLITEIA Romániai Magyar Politikatudományi Társaság ügyvezető igazgatója és az Erdélyi Múzeum Egyesület Jog-, Közgazdaságtudomány és Társadalomtudományok szakosztályának elnöke, több nemzetközi kutatócsoport tagja. Főbb érdeklődési területei a pártok és pártrendszerek, valamint a politikai viselkedés kutatása, ahol elsősorban az etnikai és nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos jelenségeket, folyamatokat vizsgálja. Számos szaktanulmány, továbbá több kötet szerzője, illetve szerkesztője.
Szász Alpár Zoltán A demokrácia modelljei Romániában: a valóság számokban kifejezve
Bakk Miklós — Szász Alpár Zoltán — Székely István Gergő Parlamenti és elnökválasztás Romániában 2004 novemberében
Szász Alpár Zoltán - Bakk Miklós Európai parlamenti választások - első alkalommal
Szász Alpár Zoltán Szempontok Bakk Miklós és Székely István-Gergő vitaindító írásának értelmezéséhez
Szász Alpár Zoltán politológus, kisebbségkutató — 1966, Kolozsvár. A Közép —Európai Egyetemen tanult politikatudományt és társadalomelméletet. 1996 —ban szerzett magiszteri oklevelet politikatudományokból. A Babeş—Bolyai Tudományegyetem Politika —, Közgazdaság — és Kommunikációtudományi Karának oktatója, a POLITEIA Romániai Magyar Politikatudományi Társaság ügyvezet — elnöke és az Erdélyi Múzeum —Egyesület Jog —, Közgazdaságtudomány és Társadalomtudományok szakosztályának elnöke, több (nemzetközi) kutatócsoport tagja. F —bb érdekl —dési területei a pártok és pártrendszerek, valamint a politikai viselkedés kutatása, ahol els —sorban az etnikai és nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos jelenségeket, folyamatokat vizsgálja. Számos szaktanulmány írt, továbbá több kötet szerz —je, illetve szerkeszt —je.
Szász Alpár Zoltán A demokrácia modelljei Romániában: a valóság számokban kifejezve
Bakk Miklós — Szász Alpár Zoltán — Székely István Gergő Parlamenti és elnökválasztás Romániában 2004 novemberében
Szász Alpár Zoltán - Bakk Miklós Európai parlamenti választások - első alkalommal
Szász Alpár Zoltán Szempontok Bakk Miklós és Székely István-Gergő vitaindító írásának értelmezéséhez
Szász Jenő faipari mérnök, közgazdász - 1969, Gyergyószentmiklós. 1993-ban végzett a Brassói Transilvania Egyetemen, majd 1996-ban közgazdász diplomát szerzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1992-1993-ban a Brassói és az Országos Magyar Diákszövetség elnöke, 1992-tol a Romániai Máltai Segélyszolgálat székelyudvarhelyi szervezetének vezetője. 1996-tól Székelyudvarhely polgármestere.
Szász Tibor
Szathmáry Lajos
dr. Szathmáry Lajos Gyakorlati hozzászólás a magyar szórványügyhöz
Szatmári Tibor újságíró - Kolozsvár, 1968. Diák a budapesti Gábor Dénes Egyetem Informatika Karán. 1992-től a Románia Magyar Kereszténydemokrata Párt vezetőségi tagja, 1994-1996 között az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének sajtóirodáját vezette, 1995-től az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának tagja, 1997-től az RMDSZ szövetségi elnökének külügyi tanácsosa.
Szatmári Tibor Együtt sikerülni fog!
Szatmári Tibor Koszovó
Szavári Attila történész — 1980, Pincehely. 2005-ben végzett a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Történelem szakán. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem Interdiszciplináris Doktori Iskola Történettudomány Doktori Programjának hallgatója. A két világháború közötti Erdély történetét tanulmányozza, konkrétan a magyar kormányok Erdély-politikáját; Teleki Pál viszonyát Erdélyhez, valamint a magyar—román kapcsolatokat a két világháború között.
Szavári Attila Magyar berendezkedés Észak—Erdélyben (1940. szeptember — 1941. április)
Szavári Attila Teleki Pál Erdély-politikájáról: értekezletek Erdélyben
Szavári Attila A Minerva Biztosító Rt. ügye
Székely István politológus - 1962, Nagyszentmiklós. Egyetemi tanulmányait 1995-ben végezte az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának politológia szakán. 1995-től az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Önkormányzatokért és Területi Szervezetekért Felelős Főosztályának főelőadója, majd 1997-től vezetője. 1999-től az Erdélyi Magyar Magánegyetem létrehozását segítő kolozsvári Programiroda vezetője. A Szabadelvű Kör tagja. Lapunk felelős szerkesztője.
Székely István Választottunk
Székely István A belső választások és az RMDSZ hatalmi szerkezetének összefüggései
Székely István Értelmezési keret az erdélyi magyar egyetem kérdéséhez, különös tekintettel annak demográfiai összetevőire
Bakk Miklós - Székely István Az RMDSZ és az önkormányzati választások
Székely István Cselekvési alternatívák 2001 tavaszán
Bakk Miklós — Szász Alpár Zoltán — Székely István Gergő Parlamenti és elnökválasztás Romániában 2004 novemberében
Székely István Tézisek az RMDSZ reformjához
Székely István Gergő A nemzeti kisebbségek képviselete a helyi tanácsokban. A romániai választójogi rendelkezések hatásainak értékelése a 2004-es és 2008-as helyhatósági választások eredményei alapján
Székely István-Gergő Speciális választójogi megoldások a kisebbségek számára– a romániai törvénykezés összehasonlító keretben
Székely István Gergő Az Erdélyi Magyar Néppárt és az erdélyi magyar pártrendszer jövője. Hozzászólás Toró T. Tibor és Toró Tibor vitaindítójához
Bakk Miklós – Székely István-Gergő Egy regionalista vegyes párt esélyeiről Erdélyben
Székely István Észrevételek Bakk Miklós – Székely István-Gergő: Egy regionalista vegyes párt esélyeiről Erdélyben című tanulmányához
Kiss Tamás; Barna Gergő; Székely István Gergő A társadalomépítéstől a klientúra-építésig. Az RMDSZ és a magyar választók közötti kapcsolódás átalakulása
Illyés Gergely – Székely István Gergő Helyhatósági és parlamenti választások Romániában 2016-ban
Székely István Gergő politológus – 1981, Nagybánya. 2004-ben a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen politikatudományi, majd 2005-ben pszichológusi oklevelet szerzett. Jelenleg a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója, a Közép-Európa Egyetem doktorandusza
Bakk Miklós — Szász Alpár Zoltán — Székely István Gergő Parlamenti és elnökválasztás Romániában 2004 novemberében
Székely István Gergő A nemzeti kisebbségek képviselete a helyi tanácsokban. A romániai választójogi rendelkezések hatásainak értékelése a 2004-es és 2008-as helyhatósági választások eredményei alapján
Kiss Tamás; Barna Gergő; Székely István Gergő A társadalomépítéstől a klientúra-építésig. Az RMDSZ és a magyar választók közötti kapcsolódás átalakulása
Illyés Gergely – Székely István Gergő Helyhatósági és parlamenti választások Romániában 2016-ban
Székely Tünde
Székely Tünde A civil szféra és a politikai szféra fogalmainak viszonya a gondolkodás történetében és a különböző európai társadalmakban
Szenkovics Dezső
Szenkovics Dezső A civil szervezetek helye és szerepe a társadalomban
Szesztay Ádám 1971, Budapest. 1994-ben végzett az ELTE BTK történelem–lengyel szakán, 2005-ben PhD fokozatot szerzett Magyarország és a vele szomszédos országok 1956 utáni kisebbségpolitikáját elemző disszertációjával. 1992-ben újságíró képzést kapott a Fribourgi Katolikus Egyetemen, 1998-ban nemzetközi kapcsolatok és európai integrációs kurzust végzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. 1996–97-ben a Magyar Auschwitz Alapítvány Holocaust Dokumentációs Központ, 1998–2000-ben az MTA Történettudományi Intézetében működő Kisebbségkutató Műhely (a mai Nemzeti és Etnikai Kisebbségkutató Intézet elődje) munkatársa volt. 2000-től a Külügyminisztériumban dolgozik, ennek keretében 2002–2006 között Magyarország pozsonyi, majd 2006–2008 között a bukaresti nagykövetségén. 2008–2010-ben a Külügyminisztérium kihelyezett munkatársaként az Országgyűlés Külügyi Hivatala EU Főosztályának főosztályvezetőhelyettesi tisztségét töltötte be, 2010 júliusa óta a Külügyminisztérium Stratégiai Tervezési Főosztályának vezetője.
Szesztay Ádám Az erdélyi magyar szervezetek viszonya és Magyarország
Szilágyi Ferenc geográfus, egyetemi adjunktus – 1978, Kraszna (Szilágy megye). A Babes–Bolyai Tudományegyetemen diplomázott 2000-ben, majd ugyanitt szerzett magiszteri diplomát. 2004-től a Debreceni Egyetem doktori programjában vett részt, a PhD fokozatot 2009-ben szerezte meg. Jelenleg a Partiumi Keresztény Egyetem Közgazdaságtudományi Karának az oktatója. Kutatásaiban elsősorban a regionális kérdéseket, a közigazgatást, valamint az etnikai-felekezeti átalakulásokat vizsgálja. Több kötet, térkép és számos tanulmány szerzője.
Szilágyi Ferenc Az új román területi közigazgatás lehetséges elvi alapjai
Szilágyi N. Sándor nyelvész - Újfegyvernek. 1972-ben végzett a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom szakán. 1991-ig a Kriterion szerkesztője, jelenleg a Babes-Bolyai Tudományegyetem professzora.
Szilágyi N. Sándor Az 1992. évi szeptember 27-i választások néhány tanulsága
Szilágyi N. Sándor Észrevételek a romániai magyar népesség fogyásáról, különös tekintettel az asszimilációra
Szilágyi Zsolt politológus — 1968, Nagyvárad. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Politológia Karán végzett 1998-ban. 1990 óta parlamenti képviselő, 1992-től a Román Képviselőház Külügyi Bizottságának tagja. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke.
Szilágyi Zsolt Egy alapszerződés tanulságai
Szilágyi Zsolt Külpolitika, határon túli magyarok és jószomszédság
Szilágyi Zsolt Megkapaszkodni egy elképzelt Közép-Európában
Szilágyi Zsolt Identitás, integráció, autonómia
Szobonya László
Szobonya László A gazdasági kérdés
Szoboszlay Aladár
Szoboszlay Aladár Confederatio
Szőcs Géza költő, politikus - 1953, Marosvásárhely. 1978-ben végez a Babes-Bolyai tudományegyetem magyar-orosz szakán. 1974-78: az Echinox szerkesztője, 1977-81: az Igazság irodalmi munkatársa. 1981-86 között az Ellenpontok című szamizdat kiadvány szerkesztője. 1986-89: Svájcban él, 1989-1990 között a Szabad Európa Rádió budapesti részlegének irodavezetője. 1990-1991: az RMDSZ főtitkára, 1990-1992: Kolozs megye szenátora. 1991-1993: az RMDSZ politikai alelnöke. Több verseskötet szerzője. Az Erdélyi Híradó igazgatója.
Szvatkó Pál
Szvatkó Pál Új szellem Szlovenszkón