magyar kisebbség
összes lapszám»

Szerzôdés
a Románia és Jugoszlávia Szövetségi Köztársaság
közötti baráti, jószomszédsági és együttmûködési
kapcsolatokról

 

Románia és Jugoszlávia Szövetségi Köztársaság,

kiindulva a két ország közötti baráti, együttmûködési és jószomszédsági kapcsolatok hagyományaiból, valamint abból, hogy fejleszteni kívánják ezeket a kapcsolatokat,

bizonyítva a béke, a szabadság, a demokrácia, a társadalmi igazságosság és a szolidaritás egyetemes emberi értékei iránti elkötelezettségüket, valamint az alapvetô emberi jogok és szabadságjogok iránti tiszteletüket,

szem elôtt tartva azokat a gazdasági és politikai változásokat, amelyekre a két államban, Európában és a világon sor került,

azzal a szilárd elhatározással, hogy bekapcsolódnak és részt vesznek azokban az erôfeszítésekben, melyek arra irányulnak, hogy Európát minden országa és népe számára a béke, a biztonság, a demokrácia és a jólét egységes kontinensévé alakítsák, valamint felkészülve arra, hogy aktívan részt vállaljanak a demokratikus struktúrák és az ezeket a célokat szolgáló mechanizmusok kialakításában,

azzal a szilárd elhatározással, hogy tiszteletben tartják a nemzetközi jogi normákat, különös tekintettel az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt célokra és elvekre, valamint a Helsinki Záróokmányban, az Új Európáról szóló Párizsi Chartában és az Egyesült Nemzetek és az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet egyéb dokumentumaiban vállalt kötelezettségekre,

azzal az óhajjal, hogy megerôsítsék és fejlesszék a kétoldalú kapcsolatokat, melyeket a megértésre, az együttmûködésre, az igazságosságra és az egyenlôségre alapoznak,

a következôkben állapodtak meg:

1. cikk

Románia és Jugoszlávia Szövetségi Köztársaság - a továbbiakban: a Szerzôdô Felek - kapcsolataikat a bizalom, az együttmûködés és a kölcsönös tisztelet alapján, valamint a szuverén egyenlôség, a területi épség tiszteletben tartása, a belügyekben való be nem avatkozás, a jogegyenlôség, az emberi szolidaritás és méltóság s az alapvetô emberi jogok és szabadságjogok tiszteletben tartása elveinek megfelelôen fogják fejleszteni.

2. cikk

A Szerzôdô Felek, kiindulva a létezô - végleges és sérthetetlen - határok kölcsönös tiszteletben tartásából, támogatják és elôsegítik, összhangban belsô jogszabályaikkal, a személyek szabad mozgását és az információk szabad áramlását, bôvítik a kereskedelmi kapcsolataikat a gyorsabb gazdasági és társadalmi fejlôdés, valamint a regionális és európai integráció érdekében. Azon munkálkodnak, hogy e célok megvalósítása útjából elhárítsanak minden akadályt.

3. cikk

A Szerzôdô Felek kölcsönös, valamint nemzetközi kapcsolataikban tartózkodni fognak az erôszakkal való fenyegetéstôl vagy annak alkalmazásától. A szerzôdô felek a közöttük felmerülô vitás kérdéseket kizárólag békés eszközökkel oldják meg.

A Szerzôdô Felek támogatják az Egyesült Nemzetek Alapokmányával összhangban elfogadott kollektív biztonsági intézkedéseket.

Cselekvôen részt vállalnak az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet demokratikus mûködtetésében, valamint a nézeteltérések megelôzését és békés megoldását szolgáló intézmények és adekvát eljárások kialakításában és hatékony mûködtetésében.

4. cikk

A Szerzôdô Felek minden erôfeszítéssel azon lesznek, hogy fokozzák a biztonságot és fejlesszék az együttmûködést Európában. E cél érdekében azon fognak munkálkodni, hogy Európában létrejöjjenek és hatékonyan mûködjenek a biztonsági mechanizmusok.

5. cikk

A Szerzôdô Felek azon fognak munkálkodni - együttesen más balkáni államokkal -, hogy a Balkánon, mely Európa integráns része, folyamatosan javuljon a politikai légkör, hogy erôsödjön a bizalom, a megértés, és hogy a balkáni térség a béke, a biztonság és az együttmûködés övezetévé alakuljon át az Európában végbemenô integrációs folyamat keretében. Továbbá együtt fognak mûködni, minden szinten, a közös érdekeltségû területeken, a balkáni államok közötti kooperáció elômozdítása érdekében.

6. cikk

Olyan helyzet kialakulása esetén, amely a Szerzôdô Felek egyikének véleménye szerint veszélyeztetheti biztonsági érdekeit, az érintett Szerzôdô Fél kérheti a másik Felet, hogy azonnal konzultációkat folytassanak.

7. cikk

Egyik Szerzôdô Fél sem engedélyezi, hogy területét egy harmadik állam a másik Fél elleni agresszióra használja fel, és nem nyújt semmilyen segítséget ilyen harmadik államnak.

8. cikk

A Szerzôdô Felek, tekintettel a békéért folytatott politikára és elutasítva azt, amely az erôre és agresszióra alapoz, együtt fognak mûködni az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezeten belül a fegyveres erôk és a fegyverzet kiegyensúlyozott csökkentéséért Európában. Ennek érdekében aktívan együttmûködnek a nagyobb nyilvánosságért, a bizalom, stabilitás és biztonság erôsítéséért Európában.

A nemzetközi szervezetekben hozzájárulnak a világméretû leszerelést szolgáló intézkedések meghozatalához, szigorú és hatékony nemzetközi felügyelet alatt. Ennek szellemében a két Szerzôdô Fél támogatja a katonai téren való együttmûködést, valamint a katonai intézmények közötti periodikus találkozókat és konzultációkat, a megegyezésük szerinti szinteken.

9. cikk

A Szerzôdô Felek bôvítik a legmagasabb szintû politikai dialógust, valamint a rendszeres konzultációkat, különbözô szinteken és a megegyezés szerinti területeken, a kétoldalú kapcsolatok további fejlesztése és elmélyítése céljából, valamint a nemzetközi kérdésekben kialakított álláspont összehangolása érdekében.

A Szerzôdô Felek a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése érdekében támogatják a parlamentjeik közötti, megállapodás szerinti kapcsolatokat és véleménycseréket.

Támogatják és elôsegítik a kölcsönös együttmûködést mind a központi hatóságok szintjén, mind a Szerzôdô Felek területi-közigazgatási egységei között.

A jószomszédi kapcsolatok szellemében ösztönzik a városaik és helységeik közötti partneri és közvetlen kapcsolatokat.

10. cikk

A Szerzôdô Felek, kiindulva a társadalmi fejlôdés egyik alapfeltételének tekintett gazdasági együttmûködés fejlesztésének szükségességébôl, hozzájárulnak az Európát a fejlôdési szintek tekintetében megosztó akadályok elhárításához, és munkálkodni fognak a kontinens egységes gazdasági térré való átalakításán.

11. cikk

Kiindulva a piacgazdaságot vezérlô elvekbôl és közös érdekeikbôl, a Szerzôdô Felek ösztönzik a kölcsönösen elônyös gazdasági együttmûködést a gazdasági alanyok szintjén - beleértve a területi-közigazgatási egységeket is -, valamint a határ menti övezetekben.

A Szerzôdô Felek fôleg az együttmûködés és szakosodás magasabb rendû formáit támogatják a közös érdekeltségû területeken - úgymint a vegyes vállalatokat és a közös beruházásokat -, a harmadik piacokon való közös megjelenést, valamint a beruházások kölcsönös elômozdítását és védelmét. Különös tekintettel lesznek a kis és középvállalatok, cégek közötti együttmûködésre. Hasonló módon támogatják és bôvítik az együttmûködést a szakmai képzés, az üzletemberek és szakemberek továbbképzése területén.

Közösen munkálkodnak a szabadkereskedelmi övezetek - melyek a balkáni régió és Európa egységes gazdasági térséggé alakításának elôfeltételeit jelentik - létrehozása érdekében, és törekednek a kereskedelmi cserékre és kifizetésekre vonatkozó szabályozások összhangba hozására.

12. cikk

A Szerzôdô Felek támogatják a szoros együttmûködést a számukra nemzetgazdaságilag különösen fontos területeken, fôleg az energiaforrások, a nyers- és üzemanyag tartalékalapok tekintetében, beleértve a nukleáris energia békés felhasználását, az ipar, a mezôgazdaság, az építôipar, a közlekedési eszközök és a közfogyasztási cikkek gyártását.

E cél érdekében ösztönözni fogják a közvetlen tôkeberuházást, a vegyes vállalatok létrehozását, beleértve harmadik állambeli partnerek bevonását is.

13. cikk

A Szerzôdô Felek támogatják a kölcsönösen elônyös együttmûködést a tudomány és technológia területén.

Fejlesztik és ösztönzik az együttmûködést az alap- és az alkalmazott tudományok, valamint a tudományos kutatás s fôleg a technológiák terén, támogatják a közös projekteket és programokat, valamint azokat az együttmûködési formákat, melyek növelik a kutatási tevékenység hatékonyságát.

Megkönnyítik, összhangban saját törvényeikkel, a levéltárakba, könyvtárakba és kutatóintézetekbe való bejutást.

14. cikk

A Szerzôdô Felek bôvítik az együttmûködést a szállítás és távközlés terén, feltételeket állapítanak meg a vegyes vállalatok létesítésére és mûködésére vonatkozóan.

15. cikk

A Szerzôdô Felek, kiindulva azon fontos nemzetközi szerzôdések elôírásaiból, melyekben mindketten részesek, bôvítik együttmûködésüket egymás között, valamint a többi Duna menti állammal a dunai hajózás biztonsága és annak javítása, a Duna vize szennyezôdésének megelôzése, csökkentése és ellenôrzése érdekében, valamint más, a dunai államok számára közös érdekeltségû területeken.

16. cikk

A Szerzôdô Felek maximális jelentôséget tulajdonítanak a környezetvédelmi problémáknak. A Szerzôdô Felek elômozdítják a kétoldalú és regionális együttmûködést ezen a téren, és ösztönzik, megegyezés alapján, a programok és projektek megvalósítását. Különös jelentôséget tulajdonítanak a környezetvédelemnek a Fekete-tenger és a Földközi-tenger övezetében.

A Szerzôdô Felek továbbá fejlesztik együttmûködésüket a természeti katasztrófák elôrejelzése és megelôzése, valamint a következmények elhárítása érdekében.

17. cikk

A Szerzôdô Felek különös figyelmet szentelnek az egészségvédelem területén az illetékes hatóságok és intézmények közötti együttmûködés bôvülésének, valamint a humanitárius és más szervezetek közötti kapcsolatoknak a természeti katasztrófák és egyéb csapások következményei elhárítása érdekében.

18. cikk

Kiindulva a két állam népei közötti kulturális együttmûködés hagyományaiból, az európai kulturális térség kialakításához való hozzájárulásukból, a Szerzôdô Felek kiemelten támogatják a kultúra, a mûvészetek és az oktatásügy területén való együttmûködést.

A létezô egyezmények és programok alapján bôvíteni fogják a kulturális cseréket minden területen és minden szinten, népeik javára, hozzájárulva az egyetemes kultúrához.

Ösztönzik a kultúra és mûvészet, az oktatás, a sport, a tájékoztatás és a történelmi és mûvészeti jellegû mûemlékek védelmének területén illetékes intézmények együttmûködését.

A Szerzôdô Felek bôvítik és támogatják a két állam egyetemeinek, tudományos és oktatási intézményeinek együttmûködését az oktatók, kutatók és egyetemisták tapasztalatcseréi, valamint közös programok és projektek megvalósítása révén.

Ösztönzik a tudományos akadémiák és intézetek, valamint a tudományos vagy kutató tevékenységet folytató szervezetek közötti együttmûködés bôvítését a kultúra, mûvészet és oktatás terén.

A Szerzôdô Felek támogatják a kulturális és sajtóközpontok létrehozását, valamint azok tevékenységét.

Külön figyelmet szentelnek - speciális egyezmények keretében - a tanulmányi diplomák, egyetemi és tudományos címek kölcsönös elismerésének.

A jobb kapcsolatok és a népek közötti jobb megértés elômozdítása és a Szerzôdô Felek közötti, minden területre kiterjedô együttmûködés javítása érdekében mindegyik Szerzôdô Fél támogatja a másik Fél nyelvének tanulmányozását, és kéri az ehhez szükséges szakmai segítséget.

19. cikk

A Szerzôdô Felek bátorítják a két állam polgárai közötti kapcsolatokat minden téren, és támogatják azokat az erôfeszítéseket, amelyek a népeik közötti jobb megértést szolgálják.

A Szerzôdô Felek megkönnyítik és ösztönzik az ifjúsági és nôszervezetek, a politikai pártok, a sportegyesületek, vallási közösségek, alapítványok, szakszervezetek és egyéb társadalmi szervezetek közötti cseréket.

20. cikk

A Szerzôdô Felek úgy vélik, hogy a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban élô román nemzeti kisebbség és a Romániában élô szerb nemzeti kisebbség erôs és tartós összekötô hidat alkot a két szomszédos és baráti ország között, az együttmûködés és bizalom érdekében. Biztosítani fogják, mindegyik a saját területén, a Romániában élô szerb nemzeti kisebbség tagjai, valamint a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban élô román nemzeti kisebbség tagjai jogainak védelmét és tiszteletben tartását, összhangban az Egyesült Nemzetek Szervezetének és az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezetnek a dokumentumaival, azon nemzetközi egyezményekkel, melyekben mindkét fél részes, és a nemzetközi jog általánosan elismert normáival.

A Szerzôdô Felek jóhiszemûen alkalmazzák a nemzeti kisebbségek tagjai etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitása megôrzésére vonatkozó nemzetközi normákat, és nem cselekszenek jelen szerzôdés elôírásaival ellentétesen.

21. cikk

A Szerzôdô Felek fejlesztik együttmûködésüket a jogszolgáltatás és a konzuli kapcsolatok terén, könnyítéseket vezetnek be állampolgáraik számára az utazást és kölcsönös látogatást illetôen.

Bôvítik az együttmûködést a szervezett bûnözés és - fôleg - a terrorizmus, az illegális kábítószer- és fegyverkereskedelem, a bankjegyhamisítás, a csempészés, a kulturális javak illegális exportja, valamint a polgári repülés biztonságát veszélyeztetô cselekmények megelôzése és leküzdése érdekében.

22. cikk

A Szerzôdô Felek bôvítik és továbbfejlesztik kölcsönös kapcsolataik jogi keretét, összhangban a két országban végbemenô politikai, gazdasági, társadalmi és jogi fejlôdéssel.

23. cikk

E szerzôdés elôírásai nem érintik a Szerzôdô Felek azon kötelezettségeit, melyek harmadik államokkal való kapcsolataikból származnak, és nem irányulnak ezen államok valamelyike ellen.

24. cikk

E szerzôdés mindegyik Szerzôdô Fél alkotmányos elôírásaival összhangban kerül megerôsítésre, és a megerôsítô okiratok kicserélésének napján lép életbe.

Ezt a szerzôdést 20 éves idôszakra kötik. Érvényessége ezt követôen automatikusan meghosszabbodik újabb ötéves idôszakokra, amennyiben a Szerzôdô Felek egyike sem értesíti írásban a másik Felet legalább egy évvel a szerzôdés mindenkori lejárta elôtt a szerzôdés felmondásáról hozott döntésérôl.

Készült Belgrádban 1996. május 16-án, két eredeti példányban, mindegyik román és szerb nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles.

 

Románia nevében
Ion Iliescu

Jugoszlávia Szövetségi Köztársaság nevében
Zoran Liliè

(Fordította Bakk Miklós)