magyar kisebbség
nemzetpolitikai szemle

       folyóiratok   » Magyar Kisebbség
    szerzők a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z  
  keresés á é í ó ö ő ú ü ű a â î s t
  összes lapszám» II. ÉVFOLYAM - 1996. 4. (6.) SZÁM - Alapszerződések
 
 


| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom
| könyvjelzőzöm



   


Ankerl Géza

Bakk Miklós írása nyomán
a hasznos alapszerzôdés néhány elôfeltételérôl

Az alapszerzôdések kívánatos volta, idôszerûsége hazánk szempontjából elsôsorban természetesen attól függ, hogy tartalma megfelel-e a magyarság létkérdéseinek, vagyis szolgálja-e a Kárpát-medence magyarsága fennmaradását és felvirágzását. Ezt az evidens meggondolást azért kell leszögezni, mert Bakk Miklós írása helyesen utal arra, hogy a román politika az alapszerzôdéssel zsarolni igyekszik a magyar kormányt, elhitetve vele, hogy hazánk gyors, Romániát megelôzô EU-i felvételének idôpontja éppen az Alapszerzôdés sebtében való megkötésén múlik, s így Románia "Dugonics Tituszként" azt meg tudná akadályozni. (Ha ez így lenne, akkor hogyan tárgyalhatna például az EU a területileg megosztott Ciprussal?) Magyarország EU-i felvétele - az utóbbi belsô vajúdásai miatt - évezredünkben úgysem idôszerû.

Sajnos a magyar kormány az orosz csapatok kivonulása óta is a kisebbrendûségi érzés pozíciójából politizál, csak most a nyugati államok irányában - még azok legkisebbikét is beleértve. Így járt el a NATO-csapatok és AWACS-ok (amelyek titokban Ukrajnát is figyelik) hazánk területén való (gyakorlatilag) feltétel nélküli, "ideiglenes" állomásoztatásának elfogadása esetében, s így az Ukrán-Magyar Alapszerzôdés hevenyészett megkötésekor, valamint a vajdasági autonómia elhanyagolása esetében (akkor, amikor a kosovói helyzet kifejezetten a nemzetközi agenda napirendjén maradt). Sorolhatnánk az eseteket a tömegtájékoztatás és más területekrôl is. Ez a beállítottság abból a Kosáry- stb. doktrínából folyik, amely szerint "kis állam vagyunk" - annyira kicsi, hogy ezt is csak németül lehet megfogalmazni, mint "Kleinstaaterei". Hazánk valójában a politikai földrajz empirikus adatai szerint Európa közepes nagyságú országai közé sorolandó. Szomszéd országainak fele nála kisebb. S földrajzi helyzeténél fogva számos európai kérdés rendezésében kikerülhetetlen, nélkülözhetetlen ország, mint azt a jugoszláv válság jól példázza.

Miért releváns mindez az alapszerzôdésrôl folyó tárgyalásokat illetôen? Egy nemzettôl ugyanis, amely félszázados megszállás után elnyert önállóságát maga sem becsüli sokra, aligha várható el, hogy kisebbségi sorba rekedt nyelvtársainak jogait a szólamokon túl hatékonyan védje. Hazánk fél évtizedes ún. független külpolitikája - beleértve a gazdaságit is - sajnos az eredménytelen sikerek sorozata, amely megnyitotta az utat arra, hogy az 1989-ben politikailag hátrányosabb helyzetbôl kiinduló - méghozzá azóta egy feldarabolással is megküszködött - Csehország hazánkat az integrációs folyamatban határozottan maga mögé utalja. Az eredménytelen sikerek közé kell sorolni a szlovák-magyar alapszerzôdést is, ugyanis megkötése óta még a ratifikálás elôtt az államnyelvre és az új területi felosztásra vonatkozó törvény sürgôs elfogadásával Szlovákia demonstrálta annak elôre kitervelt semmibevételét.

Ha egy tárgyalófél azt hiszi, hogy csak a másiknak vannak ütôkártyái, óhatatlanul a nemzetközi élet pókerjátékában a zsarolás áldozata lesz s eleve a kész helyzetek elôtt való kapitulálásra kárhoztatja magát.

Az alapszerzôdések problémaköre hosszabb fejtegetést igényelne. Mivel nem akarom Bakk Miklós tömör állásfoglalását mértékben túllépni, itt csak utalok a Valóság 1995. októberi számában megjelent Autonómia és nyelvhasználat címû tanulmányomban kifejtett részletesebb fejtegetésemre, illetve azt aktualizálom.

Bakk alapálláspontjával egyetértek. Mint azt a Magyar Szemle hasábjain már 1993 szeptemberében és a Hungarian quarterly 1994. tavaszi számában megállapítottam, a két helyzet számos analóg aspektusa folytán a dél-tiroli megegyezés a legmegfelelôbb példa, hivatkozási alap Erdély számára. (Megjegyzendô, hogy Ausztria sem volt nagyhatalom az EU-tag Olaszországgal szemben.) A francia-német megbékélés felhozatala ügyes román kelepce. Ugyanis Németország leverését közvetlenül követô tárgyalási helyzetet szeretné félszázaddal késôbb, 1996-ban feltámasztani - természetesen a Saar-vidéki népszavazást és kimenetelét meg sem említve.

A román-magyar alapszerzôdésnek végre kézzelfogható eredményeket kell felmutatnia, vagyis biztosítania az ôshonos magyar lakosság szülôföldjén az anyanyelvhasználat feltételeit, ami azon alapvetô emberi jognak elfogadtatását jelenti, hogy egy bôvülô állam területeket csak mint nyelvterületeket kebelezhet be. Ez a korszerû Európa egyik szociálökológiai rendezési alapelve. (Ezért lehet minden európai nemzet anyanyelve hivatalos nyelv az Európai Unióban.)

A már a román-magyar tárgyalások alatt elfogadott kifejezetten magyarellenes román oktatási törvény éberségre int. S le kell vonni a szlovák-magyar alapszerzôdés tanulságait is. Nem elég annak lemásolása - beleértve az 1201-es ET-i Ajánlást -, hanem (1) egyrészt konkrét kikötésekre van szükség, mint a dél-tiroli szerzôdésben, (2) másrészt a szerzôdés betartására, illetve a vitás kérdések döntôbírói rendezésére végsô soron a Hágai Nemzetközi Bíróság - illetve az EU-tagság esetére a luxembourgi Európa-bíróság - illetékességét kell elismerni.

Ez jelenti szubsztanciálisan és szabatosan az annyit emlegetett ún. európai normák érvényesítését. Ha e célok biztosított elérése Romániával jelenleg nem valósítható meg, akkor a magyarságnak nem érdeke - a Nyugat felé való udvariaskodás és szolgálatkészség szorongó demonstrálása érdekében vagy vélt nyomásra sem - egy román-magyar papírszerzôdés aláírása.


 
kapcsolódók
  » impresszum
  » a Jakabffy Elemér Alapítvány hírlapgyűjteménye
  »a Jakabffy Elemér Alapítvány erdélyi könyvtárkatalógusa
  »a Jakabffy Elemér Alapítvány erdélyi kéziratkatalógusa

további folyóiratok

» Altera
» Altera
» Átalvető
» Bázis
» Ellenpontok
» Erdélyi Fiatalok
» Erdélyi Gyopár
» Erdélyi Irodalmi Szemle
» Erdélyi Magyar Hírügynökség Jelentései 1983–1989
» Erdélyi Magyarság
» Erdélyi Művészet
» Erdélyi Múzeum
» Erdélyi Társadalom
» Erdélyi Tudósítások
» Glasul Minorităților
» Glasul Minorităților
» Hátország
» Helikon
» Hid
» Hitel
» Kellék
» Korunk
» Közgazdász Fórum
» L.k.k.t.
» Látó
» Provincia
» Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny
» Székely Füzetek
» Székely Közélet 1928-1937
» Székelyföld
» Székelység 1905-1915
» Székelység 1931-1944
» Új Kelet
» Web

 
     
 

(c) Jakabffy Elemér Alapítvány, Media Index Egyesület 1999-2022
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék