magyar kisebbség
nemzetpolitikai szemle

       folyůiratok   » Magyar Kisebbsťg
    szerzűk a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z  
  keresés Š ť Ū ů Ų ű ķ Ł Ż a Ó s t
  Ųsszes lapszŠm» ŕJ SOROZAT, XIII. …VFOLYAM - 2008. 1-2. (45-46.) SZŃM - A kommunizmus romŠniai ŲrŲksťge
 
 


| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom
| kŲnyvjelzőzŲm



   


Gagyi József

a Jelent√©srŇĎl √©s egy m√°sik k√∂zel√≠t√©srŇĎl

Az 1989-es, sorsford√≠t√≥ √©s t√∂rt√©nelemalak√≠t√≥ esem√©nyek √≥ta zajlik Kelet-Eur√≥p√°ban a kommunista korszak √∂r√∂ks√©g√©vel val√≥ szemben√©z√©s √©s lesz√°mol√°s. Rom√°ni√°ban 1989 v√©g√©n kiv√©gezt√©k a dikt√°tor-h√°zasp√°rt, sz√©testek vagy megsz√ľntek a szem√©ly szerint hozz√°juk k√∂tŇĎdŇĎ, √°ltaluk vagy a szŇĪkebb, bizalmi k√∂r√ľk √°ltal mŇĪk√∂dtetett diktatorikus szerkezetek.

Egyfajta hatalom, uralom, korm√°nyz√°s val√≥ban v√©get √©rt az 1989. december 22-√©t k√∂vetŇĎ napokban.

Tagadhatatlan azonban, hogy a v√©gnek √©s a kezdetnek √©ppen ez a ‚Äď v√©res √©s tragikus - j√°t√©ka teremtette meg az √ļj politikai j√°tszm√°k tereit, amelyben a dikt√°tor-h√°zasp√°r rezsimj√©re, a h√°zasp√°r karrierj√©re √©s tetteire lehetett terelni a figyelmet, √©s az √°rny√©kukb√≥l elŇĎl√©pŇĎ √ļj vezetŇĎknek, valamint a diktat√≥rikus szerkezetek szem√©lyi √°llom√°ny√°b√≥l √©s szervezeti kult√ļr√°j√°b√≥l a ‚Äď l√©nyeg√©ben v√°ltozatlan ‚Äď rom√°n nemzet√°llami elvek alapj√°n tov√°bb√©p√≠tkezŇĎ √°llamappar√°tus tagjainak nem kellett a szemben√©z√©ssel foglalkozniuk. Sokkal fontosabb volt akkor sz√°mukra a folytonoss√°g fenntart√°sa, mint a szembefordul√°s √©s gy√∂keres √ļj√≠t√°s megval√≥s√≠t√°sa.

A ,,rom√°n √°llam hivatalos k√©pviselŇĎi‚ÄĚ a ,,diktat√ļra bŇĪneit‚ÄĚ legink√°bb a CeauŇüescu-korszak nyolcvanas √©veinek bez√°rk√≥z√≥, moderniz√°ci√≥-ellenes √©s ekk√©ppen nemzetrombol√≥ tetteivel azonos√≠tott√°k. Azokat, akik ebben legfelsŇĎ vezetŇĎi szinten is r√©szt vettek, CeauŇüescu mellett utols√≥ pillanatig kitartottak, val√≥ban f√©lre√°ll√≠tott√°k, m√©g kirakatpereket is kezdem√©nyeztek ellen√ľk. De aki ak√°r a fordulat elŇĎtt egy f√©l√©vvel szembefordult a dikt√°tor-h√°zasp√°rral, az politikailag √©s erk√∂lcsileg is √°tmenthette mag√°t. Iliescu, B√ģrlńÉdeanu, Brucan, meg a fiaik √©s vejeik koroszt√°ly√°hoz √©s politikai k√∂r√©hez tartoz√≥k (Roman, NńÉstase, GeoanńÉ) nem lehettek egy sz√©lesebb k√∂rŇĪ, alapos √©s sokr√©tŇĪ ‚Äď val√≥ban elm√©ly√ľlt kutat√°st √©s √©rtelmez√©st felt√©telezŇĎ, az √©rtelmis√©giek k√©pviselŇĎi √°ltal sokat emlegetett erk√∂lcsi tiszt√°z√°st √©s meg√ļjul√°st hoz√≥ ‚Äď szemben√©z√©s √©s √∂nvizsg√°lat kezdem√©nyezŇĎi.

√ögy gondolom, hogy ezt val√≥j√°ban nem is tŇĎl√ľk v√°rt√°k mindazok, akik az elŇĎzŇĎ rendszer val√≥di, sokat szenvedett veszteseik√©nt √©s t√ļl√©lŇĎik√©nt a kilencvenes √©vek elej√©n politiz√°ltak, vagy a ,,nemzet erk√∂lcsi megtisztul√°s√°t/ meg√ļjul√°s√°t‚ÄĚ k√∂vetelt√©k (a t√∂rt√©nelmi p√°rtok idŇĎs tagjai, disszidens √©rtelmis√©giek). Ink√°bb saj√°t k√©pviselŇĎikben meg a fiatalokban b√≠ztak. Az 1996 ut√°ni n√©gy √©v azonban azt mutatta, hogy a politikai k√ľzdŇĎt√©ren, az √°llami szerkezetekben a meg√ļjul√°s elk√∂telezett h√≠veinek nincs elegendŇĎ hatalma, eszk√∂ze (p√©ld√°ul szem√©lyi felt√©telek √©s tud√°s) ennek megval√≥s√≠t√°s√°ra.

Ha ez √≠gy van, akkor ‚Äď b√°rmennyire is sajn√°latos ez a k√©s√©s ‚Äď nem b√°nk√≥dnunk kellene azon, hogy ilyen k√©sŇĎn sz√ľletett meg a kommunizmus rom√°niai √∂r√∂ks√©g√©vel szemben√©zŇĎ tudom√°nyos v√°llalkoz√°s, hanem √∂r√ľln√ľnk kell annak, hogy a munka eredm√©nyei m√°r megvannak, olvashat√≥ak (√©s m√©g nagyobb lesz az √∂r√∂m, ha a munk√°t alapoz√≥, mindeddig nem kutatott dokumentumok is rendezetten √©s korl√°toz√°sok n√©lk√ľl √°llnak majd a kutat√≥k √©s √©rdeklŇĎdŇĎk rendelkez√©s√©re!).

a tanulmányról

1. A t√°rsadalmi jelens√©gek, fordulatok, strukt√ļr√°k √©s antistrukt√ļr√°k, √°tmenet √©s folyamatoss√°g tanulm√°nyoz√°s√°val foglalkoz√≥ szakemberek feladata: a j√≥v√°t√©tel ,,hivatalos politikai projektj√©hez‚ÄĚ sz√ľks√©ges tudom√°nyos h√°tteret biztos√≠t√≥ TismńÉneanu-bizotts√°g munk√°j√°nak felhaszn√°l√°sa, √©s ennek elsŇĎ mozzanatak√©nt: a munka eredm√©ny√©nek meg√≠t√©l√©se.

El lehetett volna k√©pzelni azt is, hogy 2006. december 18-√°n egyszerre k√©t f√≥rum √ľl√©sezik: ,,az el√≠t√©l√©s szimbolikus gesztus√°nak keretet biztos√≠t√≥ parlament‚ÄĚ, valamint az a kutat√≥kb√≥l, civil szervezetek k√©pviselŇĎibŇĎl √°ll√≥ ,,szakmai parlament‚ÄĚ, amely a Jelent√©s tudom√°nyos √©rt√©k√©t vitatja meg, √©s azzal kapcsolatban alak√≠t ki egy √°ll√°sfoglal√°st. Vagy: ut√≥lag is sor ker√ľlhetett volna egy ilyen f√≥rum √∂sszeh√≠v√°s√°ra. Erre, √ļgy l√°tszik, nem volt elegendŇĎ elk√©pzel√©s √©s akarat (meg ami m√©g elker√ľlhetetlen√ľl sz√ľks√©ges: politikai √©s p√©nz√ľgyi t√°mogat√°s). Maradt teh√°t a jelent√©s k√∂zz√©t√©tele ut√°n az alkalmi reag√°l√°sok meg a foly√≥iratokban a tematikus √∂ssze√°ll√≠t√°sok lehetŇĎs√©ge.

A t√©ny tal√°n nem is szorul r√©szletesebb magyar√°zatra. A TismńÉneanubizotts√°g nem egy tudom√°nyos, hanem egy politikai ,,igazs√°gt√©teli projekt‚ÄĚ r√©szek√©nt j√∂tt l√©tre √©s mŇĪk√∂d√∂tt, a parlament elŇĎtti, a politikai mezŇĎben √©rv√©nyes szimbolikus gesztus, valamint a Jelent√©s napvil√°gra ker√ľl√©se ut√°n ez a projekt befejezŇĎd√∂tt.

A projekt ind√≠t√°s√°nak pillanat√°ban m√°r sz√°mot lehetett vetni azzal, hogy a politikai c√©l szolg√°lat√°ba √°ll√≠tott tudom√°nyos tev√©kenys√©gnek nem szabad szorosan kapcsol√≥dnia a politikai-igazs√°gt√©teli, szimbolikus r√©szhez. A fejlem√©nyek is ezt igazolt√°k. Mik√©nt Salat Levente bevezetŇĎj√©ben olvashatjuk: a t√∂rt√©nelmi elŇĎzm√©nyek, a politikai kontextus miatt ,,a rom√°niai igazs√°gbizotts√°g tev√©kenys√©g√©nek a t√©tje messze t√ļlnŇĎtt a lehetŇĎs√©geken‚ÄĚ, √©s ,,Rom√°nia eset√©ben t√∂bb olyan adotts√°ggal kell sz√°molni, amelyek az igazs√°gt√©teli jelent√©st elŇĎk√©sz√≠tŇĎ bizotts√°g munk√°j√°t szinte eleve kudarcra √≠t√©lt√©k‚ÄĚ.

√Čn ezek k√∂z√ľl azt emelem ki, amelyik, v√©lem√©nyem szerint, a kisebbs√©gi t√°rsadalom egykori ,,sors√°nak‚ÄĚ mai rom√°n √©rtelmez√©s√©t ‚Äď √©s az ehhez az √©rtelmez√©shez val√≥ mai viszonyul√°s√°t, l√°sd a k√∂vetkezŇĎ id√©zet utols√≥ f√©lmondat√°t ‚Äď alapvetŇĎen befoly√°solja. Vagyis, ahogy Salat Levente bevezetŇĎj√©ben olvashat√≥: ,,az egys√©ges rom√°n nemzet√°llam konszolid√°l√°s√°nak fontos v√≠vm√°nyai k√∂tŇĎdnek a rom√°n kommunizmus t√∂rt√©net√©hez. Ha ezek a v√≠vm√°nyok kisebbs√©gi ‚Äď magyar, n√©met √©s zsid√≥ ‚Äď szempontb√≥l s√ļlyos, egyes esetekben visszaford√≠thatatlan vesztes√©geket √©s le√©p√ľl√©seket eredm√©nyeztek is, l√°tni kell, hogy a rom√°n nemzet tagjait√≥l alaptalan dolog volna elv√°rni, hogy a kommunizmus √∂r√∂ks√©g√©nek ehhez az √∂sszetevŇĎj√©hez kritikusan viszonyuljanak‚ÄĚ.

Ha j√≥l √©rtem, akkor ez egy, a j√≥zan, √©rtelmis√©gi m√©rlegel√©st, egy, a (politikai? szakmai?) alkut, egy√ľttmŇĪk√∂d√©st alapvetŇĎen befoly√°sol√≥ szempont: a kisebbs√©gi (magyar, n√©met, zsid√≥) igazs√°gt√©tel rom√°niai √©rv√©nyess√©ge csakis korl√°tozott lehet. T√∂rt√©nelmi sz√ľks√©gszerŇĪs√©gk√©nt kell elfogadni a rom√°n nemzet√°llamnak a kommunizmus ideje alatti kiteljesed√©s√©t, √©s ennek a nemzetis√©geket korl√°toz√≥ √©s a nemzetis√©gek szempontj√°b√≥l elfogadhatatlan, teh√°t igazs√°gtalan, teh√°t igazs√°gt√©tel√©rt ki√°lt√≥ politik√°j√°t.

A rom√°n kommunizmust el√≠t√©lŇĎ sz√≠nj√°t√©kban a mell√©kszereplŇĎ kisebbs√©giek ott √ľlhetnek a karzaton, de tudom√°sul kell venni√ľk, hogy nekik ebben a sz√≠nj√°t√©kban, legal√°bbis a sz√≠npadon, csak r√©szben osztanak igazs√°got. √Čs rem√©nykedni kell, hogy a sz√≠nfalak m√∂g√∂tti, szimbolikusan nem l√©tezŇĎ p√≥t-osztogat√°sban gondolnak majd r√°juk is.

Ha j√≥l √©rtem, a rom√°n nemzet√°llamnak a kommunizmus ideje alatti kiteljesed√©s√©nek gyakorlat√°t (technikai megval√≥sul√°s√°t) √ļgy h√≠vj√°k, hogy a rom√°n √°llam √©s t√°rsadalom moderniz√°ci√≥ja, ezen bel√ľl is az ezt legink√°bb megval√≥s√≠t√≥ urbaniz√°ci√≥. Ha ez √≠gy van, akkor el is √©rkeztem ahhoz a kijelent√©shez, amelyet a k√∂vetkezŇĎkben, a jelent√©s magyar vonatkoz√°sainak kritikai √°ttekint√©se ut√°n, szeretn√©k k√∂z√©ppontba √°ll√≠tani √©s fejtegetni.

2. Az √°ll√≠tom, hogy a rom√°niai moderniz√°ci√≥nak a nyolcvanas √©vekben bek√∂vetkezŇĎ megtorpan√°s√°t, a diktat√ļra √©s a hi√°nygazdas√°g ,,kiteljesed√©s√©vel‚ÄĚ kialakul√≥ demoderniz√°ci√≥t a rom√°niai t√°rsadalmak egy√©nei egyar√°nt megszenvedt√©k. Voltak azonban kollekt√≠v nyertesek √©s kollekt√≠v vesztesek.

Hogy k√©t p√©ld√°t mondjak ezekre: a nyolcvanas √©vekben az erd√©lyi v√°rosokba programszerŇĪen betelep√≠tett falusi sz√°rmaz√°s√ļ, rom√°n etnikum√ļ lakoss√°g, valamint a sz√ľlet√©si hely√©n, a lok√°lis t√°rsadalmakban a nemzet√©p√≠t√©simoderniz√°ci√≥s program eredm√©nyek√©nt t√∂bbs√©gibŇĎl kisebbs√©giv√© v√°ltoztatott, a k√∂zigazgat√°si (√°llamigazgat√°s, jogszolg√°ltat√°s), gazdas√°gi, szolg√°ltat√≥ int√©zm√©nyekben (oktat√°s, eg√©szs√©g√ľgy, p√©nz√ľgy) a d√∂nt√©si poz√≠ci√≥kb√≥l kiszorul√≥ magyar etnikum√ļ lakoss√°g.

Azt √°ll√≠tom, hogy annak a kutat√°snak, amely a magyar etnikum√ļak sz√°m√°ra t√∂rt√©nŇĎ igazs√°gt√©telt alapozn√° meg, √©ppen a kommunista √∂r√∂ks√©g elker√ľlhetetlen m√≥don elt√©rŇĎ √©rtelmez√©se miatt, elsŇĎsorban nem a (szovjet politikai nyom√°s, minta √©s tan√°csad√°s szerint) minden rom√°niai t√°rsadalmat/ t√°rsadalomr√©szt egyar√°nt a kommunizmus uralma al√° hajt√≥ negyvenes-√∂tvenes √©vekben, hanem a kibontakoz√≥ moderniz√°ci√≥, az intenz√≠v urbaniz√°ci√≥ √©s iparos√≠t√°s, a megy√©s√≠t√©s, a rom√°n nemzet√©p√≠t√©s sikeres korszak√°ban, vagyis a hatvanas-hetvenes √©vekben t√∂rt√©nteket kellene feldolgoznia. Ha rom√°n szempontb√≥l, vagyis a nemzet√°llam ter√ľleti egys√©g√©nek vissza√°ll√≠t√°sa szempontj√°b√≥l kulcsfontoss√°g√ļ 1944‚Äď1947-es r√∂vid √°tmenettŇĎl eltekint√ľnk, k√ľl√∂n kezelhetŇĎ s√©relmekrŇĎl √©s k√ľl√∂n ,,rom√°niai magyar igazs√°gt√©teli k√∂vetel√©sekrŇĎl‚ÄĚ csak az 1956-os forradalom rom√°niai fogadtat√°s√°nak esem√©nyeitŇĎl kezdve besz√©lhet√ľnk.

Ez indokolja, mi√©rt kerestem a Jelent√©s 7., A nemzeti kisenbbs√©gek helyzete fejezet 7.1., A magyarok alfejezetben arra vonatkoz√≥ adatokat, hogy mik√©ppen zajlott a magyar kisebbs√©g integr√°l√°sa/asszimil√°l√°sa/szegreg√°l√°sa a ter√ľleti-adminisztat√≠v v√°ltoztat√°sok, az urbaniz√°l√≥d√°s, iparos√≠t√°s intenz√≠v √©s viszonylag sikeresnek mondhat√≥ korszak√°ban, a hatvanas-hetvenes √©vekben.

Ez indokolja hiányérzetemet.

3. A TismńÉneanu-bizotts√°g jelent√©s√©nek magyar vonatkoz√°s√ļ r√©sze (tov√°bbiakban: magyar r√©sz), amint az a bevezetŇĎbŇĎl is kider√ľl, megfesz√≠tett munk√°val, hat√°ridŇĎre, az eredetileg megadott terjedelemben k√©sz√ľlt el.

Mi volt a feladat?

Ahogy az Salat Levente bevezetŇĎj√©ben olvashat√≥: ,,A bizotts√°gi hat√°rozat √©rtelm√©ben a 250 oldalnyi tervezett terjedelembŇĎl 15 oldal jutott volna a magyar kisebbs√©ggel foglalkoz√≥ alfejezetnek, a munkacsoportra az a feladat v√°rt, hogy 15 oldalon foglalja √∂ssze a rom√°niai kommunista rendszer t√∂rt√©nelm√©t a rom√°niai magyars√°g szempontj√°b√≥l.‚ÄĚ

Mi volt az eredm√©ny? Az elk√©sz√ľlt magyar r√©sz ‚Äď valamint az, hogy az orsz√°gos √©s megyei lev√©lt√°rakban v√©gzett munka eredm√©nyek√©nt ,,t√∂bb t√≠zezer oldalnyi dokumen

tum ker√ľlt elŇĎ, amelyek a rom√°niai magyars√°g kommunizmushoz fŇĪzŇĎdŇĎ viszony√°nak k√ľl√∂nb√∂zŇĎ aspektusaira vil√°g√≠tanak r√°, l√©nyeges pontokon √°rnyalva a k√∂ztudatban levŇĎ klis√©ket, illetve az egyes szereplŇĎkkel, int√©zm√©nyekkel, esem√©nyekkel kapcsolatosan uralkod√≥ interpret√°ci√≥kat. A dokumentumok rendszerez√©se, kutathat√≥v√° t√©tele, illetve r√©szleges feldolgoz√°sa folyamatban van.‚ÄĚ

Mit nem teljesített a munkacsoport?

Nem rajzolta ‚Äď nem rajzolhatta ‚Äď meg az elŇĎker√ľlt dokumentumok alapj√°n az ,,√ļj k√©pet az erd√©lyi magyars√°g kommunizmusbeli t√∂rt√©nelm√©rŇĎl‚ÄĚ.

Nem k√©sz√≠tett ,,t√∂bbek k√∂z√∂tt szem√©lyes felelŇĎss√©gek meg√°llap√≠t√°s√°t is lehetŇĎv√© tevŇĎ √©rtelmezŇĎ szint√©zist‚ÄĚ.

Mit teljesített a munkacsoport?

Hat√°stanulm√°nyt k√©sz√≠tett: f√∂lm√©rte, hogy ,,melyek voltak az erd√©lyi magyars√°g adotts√°gai a kommunizmus hatalomra jut√°s√°nak idej√©n‚ÄĚ, √©s v√°zolta ,,azt az utat, amely ahhoz vezetett, amelyben a rendszer √∂sszeoml√°sa tal√°lta a k√∂z√∂ss√©get‚ÄĚ.

Miben k√ľl√∂nb√∂zik alapvetŇĎen a rom√°n √©s a magyar r√©sz?

A rom√°niai magyars√°ggal foglalkoz√≥ fejezet ,,kiz√°r√≥lag a le√≠r√°sra szor√≠tkozik, az √≠t√©lkez√©s felelŇĎss√©g√©t pedig, az elgondol√°ssal √∂sszhangban, az Eln√∂kre b√≠zza‚ÄĚ. Vagyis, ha j√≥l √©rtem: a rom√°nt√≥l elt√©rŇĎen a rom√°niai magyar t√°rsadalom sors√°nak alakul√°s√°√©rt felelŇĎs szem√©lyek nincsenek megnevezve, szerep√ľk, bŇĪnr√©szess√©g√ľk nincs m√©rlegelve, t√∂rt√©nelmi anyagokkal al√°t√°masztva.

Az elk√©sz√ľlt √≠r√°st egyar√°nt lehet, ahogy azt Salat Levente bevezetŇĎj√©nek utols√≥ passzus√°ban is olvashatjuk, a ,,rom√°niai magyar igazs√°gt√©teli jelent√©snek‚ÄĚ, de ugyanakkor a rom√°niai magyars√°g szempontj√°b√≥l ,,a rom√°niai kommunista rendszer t√∂rt√©nelme‚ÄĚ √∂sszefoglal√≥j√°nak is nevezni. Az elsŇĎ megnevez√©s a fentiek √©rtelm√©ben nem felel meg a val√≥s√°gnak. Marad a m√°sodik. √Čn is eszerint √©rtelmezem √©s vizsg√°lom a sz√∂veget.

4. Egyet kell √©rtenem azzal a t√©tellel, amelyre alapoznak a szerzŇĎk: a h√°bor√ļban elszenvedett s√ļlyos vesztes√©gek ellen√©re ,,a kommunista hatalom√°tv√©tel pillanat√°ban a magyar kisebbs√©g erŇĎs gazdas√°gi alappal, m√©lyen gy√∂kerezŇĎ √∂nszervezŇĎd√©si hagyom√°nyokkal √©s kiterjedt, nyelvi √©s kultur√°lis identit√°s√°nak megŇĎrz√©s√©t √©s fejleszt√©s√©t lehetŇĎv√© tevŇĎ int√©zm√©nyrendszerrel b√≠r√≥ k√∂z√∂ss√©g volt‚ÄĚ. Term√©szetesen ez k√∂sz√∂nhetŇĎ az 1940‚Äď1944-es idŇĎszak √©szak-erd√©lyi, int√©zm√©nyi-gazdas√°gi moderniz√°ci√≥t c√©lz√≥ tev√©kenys√©geinek is ‚Äď deh√°t, bel√°tom, nem √≠rhatt√°k bele a TismńÉneanu-jelent√©sbe, hogy a rom√°niai magyar nemzetis√©gnek 1918 ut√°n a legjobban megfelelŇĎ integr√°lts√°got a magyar √°llami keretek k√∂z√∂tt lehetett megval√≥s√≠tani.

Nem mindenben √©rtek egyet a rom√°niai kommunista rendszernek a magyar kisebbs√©ggel szembeni politikai elk√©pzel√©seinek √©s gyakorlat√°nak v√°ltoz√°s√°ra √©p√ľlŇĎ korszakol√°ssal, a korszakok megnevez√©s√©vel. √Ātmeneti idŇĎszaknak nevezik a szerzŇĎk az 1945‚Äď1948 k√∂z√∂tti idŇĎszakot, holott a kollekt√≠v gazdas√°gok szervez√©s√©nek elsŇĎ hull√°ma, az elsŇĎ, 1950-es ter√ľleti-adminisztrat√≠v feloszt√°s (rajon√°l√°s, tartom√°nyok kialak√≠t√°sa) is ide sorolhat√≥, √©s val√≥j√°ban csak 1952-ben, a Magyar Auton√≥m Tartom√°ny megalakul√°s√°val kezdŇĎdik a szt√°lini t√≠pus√≥ integr√°ci√≥ idŇĎszaka. Az igaz, hogy az 1956-os forradalom gy√∂keres fordulatot hoz a rom√°n p√°rtvezet√©s nemzetis√©gi politik√°j√°ban, de az ekkort√≥l 1965-ig tart√≥ idŇĎszakot v√©lem√©nyem szerint nem nevezhetj√ľk √≠gy kiemelten az (√ļgy gondolom, rom√°niai magyar) ,,t√°rsadalom feletti teljes ellenŇĎrz√©s korszak√°nak‚ÄĚ, hiszen eddig is, ezut√°n is ez jellemezte a sz√°nd√©kot √©s gyakorlatot ‚Äď vagy ha m√©gis volt kiemelten ilyen korszak, az ink√°bb a nyolcvanas √©vek. Az igaz, hogy az elsŇĎ igaz√°n nagy csap√°s, a Bolyai Egyetem √∂n√°ll√≥s√°g√°nak megsz√ľntet√©se ekkor √©ri a rom√°niai magyars√°got, √©s 1960-ban m√°r Marosv√°s√°rhelyen is napirenden vannak az iskola-egyes√≠t√©sek, √©s ugyanez √©v december√©ben megszŇĪnik a Magyar Auton√≥m Tartom√°ny is, √°talakul Maros Magyar Auton√≥m Tartom√°nny√°.

A nemzeti kommunizmus programj√°nak korszaka szerintem nem 1972ben, hanem a IX. p√°rtkongresszuson, a p√°rt √©s az orsz√°g nev√©nek szimbolikus jellegŇĪ megv√°ltoztat√°s√°val, de m√©g azelŇĎtt, az autarchikus nemzeti fejlŇĎd√©snek a Gheorghiu-Dej korszak v√©g√©n kidolgozott, a Szovjetuni√≥val val√≥ szemben√°ll√°sra √©p√ľlŇĎ elv√©vel √©s gyakorlat√°val kezdŇĎdik. 1974-ben, amikor CeauŇüescu √°llameln√∂k lesz, √©s minden addigin√°l nagyobb politikai hatalmat √∂sszpontos√≠t a kez√©ben, megkezdŇĎdik a sz√©lsŇĎs√©ges szem√©lyi diktat√ļra kiteljes√ľl√©s√©nek, torzul√°sainak korszaka.

5. Hi√°ny√©rzettel maradtam a legfontosabb politikai int√©zm√©nyek, illetve strukt√ļr√°k szerepe c√≠mŇĪ r√©sz olvas√°sa ut√°n, amely a k√∂vetkezŇĎ kijelent√©ssel z√°rul: ,,a magyar k√∂z√∂ss√©gnek a kommunista ideol√≥gia √°ltal vez√©relt rom√°n √°llam strukt√ļr√°iba val√≥ politikai integr√°l√°s√°ra tett k√≠s√©rletek sorra kudarcot vallottak‚ÄĚ. Ezt csak akkor tudom elfogadni, ha nem egy statisztikai √°ttekint√©st, hanem egy r√©szletezŇĎ felsorol√°st, elemz√©seket olvashatok arr√≥l, hogy a kudarcok elŇĎtt milyen idŇĎleges sikerei voltak a rom√°n √°llam strukt√ļr√°iba val√≥ egy√©ni vagy csoportos politikai integr√°l√°snak: kik voltak magyar KB funkcion√°riusok, KB-tagok, a tartom√°nyok l√©trehozatalakor/megy√©s√≠t√©skor vezetŇĎ poz√≠ci√≥ba ker√ľlŇĎ tartom√°nyi/megyei funkcion√°riusok stb., meddig √©s milyen szerepeket t√∂lt√∂ttek be, √©s mi az, amiben napi szinten nemcsak egy√ľttmŇĪk√∂dtek a hatalommal, hanem ŇĎk voltak a hatalom. Fontos annak a kibont√°sa √©s bemutat√°sa is, hogy a ,,magyar k√∂z√∂ss√©gek k√©pviselŇĎi‚ÄĚ (Kolozsv√°ron, Cs√≠kszered√°ban, Bukarestben stb.) hogyan √©rtelmezt√©k √©s gyakorolt√°k ezt a k√©pviseletet.

A kommunista rendszer hat√°sa a magyar kisebbs√©g gazdas√°gi helyzet√©re c√≠mŇĪ r√©sz igen r√∂vid, 1945‚Äď1950 k√∂z√∂tti idŇĎszakot fog √°t. Nincs expressis verbis megfogalmazva: a magyar kisebbs√©g k√ľl√∂n√°ll√≥, int√©zm√©nyes√≠tett gazdas√°gi helyzet√©rŇĎl besz√©lni a piacgazdas√°g felt√©teleinek megsz√ľntet√©se ut√°n √©rtelmetlen. A magyar kisebbs√©g tagjainak, a magyar kisebbs√©g √°ltal lakott v√°rosoknak, vid√©keknek gazdas√°gi helyzet√©rŇĎl, ennek v√°ltoz√°s√°r√≥l azonban igenis lehet, sŇĎt kell besz√©lni. Hol, meddig voltak magyar gy√°rigazgat√≥k, magyar t√∂bbs√©gŇĪ gazdas√°gi egys√©gek, hogyan nyilv√°nult meg ezek mŇĪk√∂dtet√©s√©ben az etnikus jelleg? A ,,sz√©kely megy√©k‚ÄĚ iparos√≠t√°sa azt jelentette-e, hogy ideig-√≥r√°ig megt√∂rt√©nt egy alku a rom√°n k√∂zponti vezet√©s √©s a helyi magyar politikai-gazdas√°gi elit k√∂z√∂tt, √©s lehets√©ges volt a ,,magyar gazdas√°gi int√©zm√©nyek‚ÄĚ (nem egy k√ľl√∂n√°ll√≥ gazdas√°gi rendszerben l√©tezŇĎ, de mindennapjaiban tagadhatatlanul ,,magyar‚ÄĚ int√©zm√©nyek) mŇĪk√∂dtet√©se?

6. Igazi, nagy gondom azonban A kommunista rendszer hat√°sa a magyar kisebbs√©gnek a Rom√°nia t√°rsadalmi poz√≠ci√≥j√°ban elfoglalt hely√©re c. r√©sszel van. Ez az alig t√∂bb, mint egy oldalnyi tanulm√°ny-r√©sz egyharmad√°ban v√°rosi lakoss√°g-statisztik√°kat sorol an√©lk√ľl, hogy magyar√°zatokat szolg√°ltatna (csup√°n megeml√≠ti, hogy 1947-ben l√©trehozt√°k a z√°rt v√°rosok rendszer√©t, de nem eml√≠ti, hogy ennek akkor oszt√°ly√∂sszet√©tel-m√≥dos√≠t√≥ szerepe is volt, meg kijelenti, hogy ,,a bevezetett int√©zked√©sek k√∂vetkeztet√©sei sokatmond√≥ak‚ÄĚ), egyharmadban pedig a cs√°ng√≥k viszontags√°gos sors√°t, asszimil√°ci√≥j√°t ismerteti.

√ögy v√©lem, nemcsak az √©n gondom az, ha nem kapok v√°laszt arra az igen fontos k√©rd√©sre, hogy mik√©ppen v√°ltozott meg a rom√°niai magyars√°g t√°rsadalmi szerkezete 1948 √©s 1989 k√∂z√∂tt, a kommunista hatalomgyakorl√°s idej√©n, fŇĎleg pedig a rom√°n nemzet√°llam moderniz√°l√°s√°nak intenz√≠v korszak√°ban, a hatvanas-hetvenes √©vekben?

AlapvetŇĎen diszkrimin√°lt a rom√°n √°llam, m√°ig hat√≥ igazs√°gtalans√°g √©rte a rom√°niai magyars√°g egyes embereit, vid√©kieket √©s v√°rosiakat, parasztokat √©s munk√°sokat, helyben lak√≥kat √©s ing√°z√≥kat, √°ltal√°nos iskol√°t √©s egyetemet v√©gzetteket, kialakultak olyan ter√ľleti √©s szoci√°lis szegreg√°lt csoportok, amelyek sz√°m√°ra szegreg√°ci√≥juk √©s etnikuss√°guk halmozottan h√°tr√°nyos, ekk√©ppen igazs√°gtalannak mondhat√≥ helyzetet teremtett?

Mit jelentett a gyakorlatban a magyar nemzetis√©g tagjai sz√°m√°ra a kommunista jellegŇĪ t√°rsadalmi √°talak√≠t√°snak az elsŇĎ, agressz√≠v idŇĎszaka, az oszt√°lyharc, vagy a m√°sodik, a nemzet√°llami, az elsŇĎn√©l a rom√°niai t√°rsadalomban j√≥val nagyobb legitimit√°st √©lvezŇĎ korszaka, az ipari-urbaniz√°ci√≥sinfrastruktur√°lis meg oktat√°si-szakmai, valamint region√°lis-ter√ľletfejleszt√©si (megy√©s√≠t√©s, ,,szisztematiz√°l√°s‚ÄĚ) moderniz√°ci√≥val kombin√°lt homogeniz√°ci√≥s program?

Kik, milyen csoportok, milyen kisebb k√∂z√∂ss√©gek voltak idŇĎleges nyertesei vagy szenvedŇĎ alanyai ennek a moderniz√°ci√≥nak?

7. √Člesen, egy√©rtelmŇĪen fogalmazva: volt-e sikeres korszaka a rom√°niai kommunizmusnak, √©s ha igen, ebben a korszakban a magyar nemzetis√©ghez tartoz√≥k sikeresen integr√°l√≥dtak-e a moderniz√°ci√≥s folyamatokban ‚Äď vagy kimaradtak belŇĎl√ľk, √©s ez√©rt igazs√°gt√©telt k√∂vetelhetnek? Lehet-e √©rtelmezni egy√°ltal√°n az ,,igazs√°gt√©teli projekt‚ÄĚ keretein bel√ľl, amely a t√∂rt√©nelmierk√∂lcsi felelŇĎss√©g meg√°llap√≠t√°s√°t c√©lozza, azt, hogy a t√°rsadalom √°talakul√°sa, moderniz√°ci√≥ja szempontj√°b√≥l ,,sikeres korszak‚ÄĚ?

Mindezt az√©rt vetem fel, mert a k√∂zelm√ļltra kiterjedŇĎ, a k√∂zelm√ļlt √©s a ma esem√©nyeit ‚Äď a jelent ‚Äď egy folyamatk√©nt szeml√©lŇĎ t√°rsadalomvizsg√°lat (ha diszciplin√°kra kell gondolni, akkor t√∂rt√©nelem, szociol√≥gia, n√©prajz-antropol√≥gia) alapvetŇĎ feladata √©s felelŇĎss√©ge kutatni, meg√©rteni √©s bemutatni a rombol√°st √©s √©p√≠t√©st egyar√°nt eredm√©nyezŇĎ t√°rsadalmi folyamatokat. Bizotts√°gok voltak √©s lesznek, de ezek tev√©kenys√©gei elsŇĎsorban a politikai projekteket t√°mogatj√°k. Kapcsol√≥dhatnak ezekhez kutat√°si projektek, r√©szt vehetnek benn√ľk kutat√≥csoportok, elk√©sz√ľlhetnek kutat√°si szakanyagok, meg m√©g ezen t√ļl is, j√≥ az a kutat√≥i, akad√©miai k√∂z√∂ss√©gek sz√°m√°ra is, ha igazs√°gt√©tel t√∂rt√©nik. De egy tudom√°nyos munka eredm√©ny√©t a tudom√°nyos kommunik√°ci√≥ba val√≥ beker√ľl√©s √©s a tudom√°nyos k√∂r√∂kben val√≥ felhaszn√°l√°s, tov√°bb√©p√≠t√©s m√©rt√©ke mutatja meg.

a t√°rsadalomt√∂rt√©neti k√∂zel√≠t√©srŇĎl

Mindezek ut√°n visszakanyarodn√©k a fentebb jelzett, alapvetŇĎnek tartott k√©rd√©shez, vagyis ahhoz, hogy v√©lem√©nyem szerint a rom√°niai magyar t√°rsadalom t√∂rt√©net√©t feldolgoz√≥ kutat√°soknak a politikai esem√©nyek, az identit√°spolitikailag fontos ter√ľletek felt√°r√°s√°n t√ļl a kibontakoz√≥ moderniz√°ci√≥, az intenz√≠v urbaniz√°ci√≥ √©s iparos√≠t√°s, a megy√©s√≠t√©s, a rom√°n nemzet√©p√≠t√©s m√°sodik vil√°gh√°bor√ļ ut√°ni, igaz, a szocializmus keret√©ben t√∂rt√©nŇĎ, de sikeresnek mondhat√≥ korszak√°ban, vagyis a hatvanas-hetvenes √©vekben (meg az ehhez vonatkoztatott megtorpan√°s idej√©n, a nyolcvanas √©vekben) t√∂rt√©nteket kellene feldolgoznia.

Vagyis társadalomtörténeti vizsgálati szempontokat kellene bevezetni.

Ann√°l is ink√°bb indokolt ez, mert a huszadik sz√°zad eur√≥pai t√°rsadalomt√∂rt√©net√©ben is kiemelt helye van a hatvanas √©vekben t√∂rt√©nteknek. Ekkor v√°lt t√∂megess√© az az √©letformav√°lt√°s, amely egyr√©szt a nŇĎk √©s a fiatalok √ļj st√°tus√°t erŇĎs√≠tette meg (ezt t√°rsadalmi √©s gener√°ci√≥s forradalomnak is nevezt√©k), m√°sr√©szt a szok√°sok √©s erk√∂lcs√∂k, √°ltal√°nos √©rtelemben a mindennapi kult√ļra gy√∂keres √°talakul√°s√°t hozt√°k.

,,MegerŇĎs√≠tette‚ÄĚ, ,,hozt√°k‚ÄĚ ‚Äď a rom√°niai magyar t√°rsadalomban is?

Mi történt a minket foglalkoztató társadalmi entitással?

Mennyire vonatkoztathat√≥ ez a rom√°niai t√°rsadalomra, szŇĪkebb √©rtelemben a termel√©s √©s fogyaszt√°s, az √©letforma egys√©ge szempontj√°b√≥l a rom√°niai t√°rsadalomba integr√°lt rom√°niai magyars√°gra?

Van-e ebbŇĎl a szempontb√≥l k√ľl√∂n√°ll√°s, ,,kisebbs√©gi √ļt‚ÄĚ?

1. Rom√°ni√°ban a t√°rsadalomt√∂rt√©neti √©rtelemben vett ,,hatvanas √©vek‚ÄĚ val√≥j√°ban 1958-ban, a szovjet csapatok kivonul√°s√°val kezdŇĎd√∂tt, √©s a Szovjetuni√≥val szembeni viszonylagos f√ľggetlens√©g kialak√≠t√°s√°val folytat√≥dott. A folyamat elvezetett oda, hogy a gazdas√°gi lehetŇĎs√©gek bŇĎv√ľl√©se a mindennapokban is jelentŇĎs v√°ltoz√°st eredm√©nyezett, √©s nyugati mint√°ra, de korl√°tozott m√©rt√©kben a t√∂meges m√©retŇĪ fogyaszt√°si lehetŇĎs√©gek √©s tev√©kenys√©gek kialakul√°s√°t hozta el Rom√°ni√°ban.

A Dobrincu‚ÄďIordachi szerzŇĎp√°ros szerint a szovjet k√ľlpolitikai vonalr√≥l val√≥ leszakad√°s jelentette a d√∂ntŇĎ, a korszak m√°sodik r√©sz√©t meghat√°roz√≥, azaz √©rtelmez√©sem szerint, elŇĎbb a viszonylagos liberaliz√°ci√≥, majd a CeauŇüescu-diktat√ļra kem√©ny form√°ihoz elvezetŇĎ fordulatot Rom√°nia szocializmus-kori fejlŇĎd√©s√©ben.1 A folyamat szerint√ľk 1958‚Äď1968 k√∂z√∂tt zajlott. A kezdete a szovjet csapatok 1958-as kivonul√°sa. A ny√≠lt szembesz√°ll√°s ideje 1963, a k√≠nai kommunista vezetŇĎkkel val√≥ kapcsolaterŇĎs√≠t√©s, valamint 1964, az √ļgynevezett ,,Velev-tervvel‚ÄĚ val√≥ szemben√°ll√°s pillanatai 1964 √°prilis√°ban, amikor a KGST t√°rgyalta a szocialista orsz√°gok k√∂z√∂tti munkamegoszt√°s k√©rd√©s√©t. Az RMP KB 1964. √°prilis 21-i politikai nyilatkozata szovjetellenes √©s nemzeti volt. Az √°ltal√°nosan hangoztatott v√©lem√©ny ferd√≠t: CeauŇüescu nem kezdem√©nyezŇĎ, hanem folytat√≥ √©s kiteljes√≠tŇĎ volt.

Az √≠gy kinyilv√°n√≠tott √©s a nemzet√©p√≠t√©st t√°mogat√≥, egyre ink√°bb az identit√°s- √©s gazdas√°gpolitk√°ban is gyakorolt f√ľggetlens√©g cs√ļcspontja az 1968as csehszlov√°kiai szovjet inv√°zi√≥val szembeni, CeauŇüescu vezette el√≠t√©lŇĎ kamp√°ny. Ebben tagadhatatlanul kivett√©k a r√©sz√ľket a magyar funkcion√°ri

1 Dobrincu D. ‚Äď Iordachi C. Introducere. In ŇĘńÉrńÉnimea Ňüi puterea. Procesul de colectivizare a agriculturii √ģn Rom√Ęnia (1949‚Äď1962). Polirom, IaŇüi. 2005. 21‚Äď44. 23.

usok is ‚Äď de ugyanakkor az is tagadhatatlan, hogy pillanatnyi t√©rnyer√©s√ľket kihaszn√°lva k√©rhettek √ļj int√©zm√©nyeket.

Stelian TńÉnase k√∂nyv√©ben2 a Gheorghiu-Dej korszakot vizsg√°lja, a periodiz√°ci√≥ja a t√°rsadalomt√∂rt√©neti megk√∂zel√≠t√©s szempontj√°b√≥l figyelemre √©rdemes. K√©t ciklust k√ľl√∂nb√∂ztet meg: 1948‚Äď1957 √©s 1958‚Äď1972 k√∂z√∂tt, mindkettŇĎn bel√ľl pedig megnevez k√©t, egym√°st felv√°lt√≥ idŇĎszakot. Az egyiket ,,a t√°rsadalom let√°mad√°sa‚ÄĚ jellemzi: az √ļj hatalom repressz√≠v volt, a t√°rsadalmat mobiliz√°lta, alacsonyan tartotta az √©letsz√≠nvonalat. A m√°sodik idŇĎszakban pedig taktik√°t v√°ltoztatva √©rdekeltt√© tette, anyagilag serkentette elsŇĎsorban a professzion√°lis elitet, √©s cs√∂kkentette az ideol√≥giai nyom√°st. Az elsŇĎ ciklus elsŇĎ idŇĎszak√°t az √©les oszt√°lyharc jellemezte √©s a Szt√°lin hal√°la ut√°ni felenged√©ssel √©rt v√©get. A m√°sodik ciklus elsŇĎ idŇĎszaka az 56-os forradalom ut√°ni megtorl√°si hull√°mmal, iletve az erŇĎltetett iparos√≠t√°s √ļjabb hull√°m√°val kezdŇĎd√∂tt, √©s a kollektiviz√°l√°s befejez√©s√©ig tartott.

2. Az ekkor elŇĎt√©rbe ker√ľlŇĎ moderniz√°ci√≥ a t√°rsadalom √ļj r√©tegzŇĎd√©s√©t eredm√©nyezi, √©s megjelennek olyan t√°rsadalmr√©szek, a professzion√°lis √©s kultur√°lis elit olyan csoportjai, amelyek rivaliz√°lnak a politikai elittel. Az √ļj csoportok saj√°t √©rdekeik megval√≥s√≠t√°s√°t k√∂vetik, √©s a kommunista elit √°ltal vez√©nyelt felgyorsul√≥ v√°ltoz√°sban, a ,,sikeres megval√≥s√≠t√°sok‚ÄĚ nyom√°n a t√°rsadalom fejlŇĎd√©s√©nek spont√°n dimenzi√≥i az elŇĎzŇĎ korszakhoz k√©pest teret √©s megerŇĎs√≠t√©st nyernek.

A politika azonban annak √©rdek√©ben, hogy megŇĎrizze a hatalmi monop√≥liumot, az ideol√≥giai sz√ľks√©gszerŇĪs√©geknek ad priorit√°st, ezzel g√°tolva ezt a fejlŇĎd√©st.

A termel√©s, fogyaszt√°s n√∂veked√©se √©s racionaliz√°l√°sa, a d√∂nt√©si folyamat, az √©rdekcsoportok diverzifik√°l√≥d√°sa, ezen csoportok auton√≥mabb√° v√°l√°sa, az elitek k√∂z√∂tti, meg az elitek √©s t√°rsadalom k√∂z√∂tti √∂sszetettebb dinamika kialakul√°sa, valamint a spont√°n (akkoriban a fŇĎtitk√°ri besz√©dekben szubjektivist√°nak √©s voluntarist√°nak nevezett, √©s ezzel olyannak elismert, melyre kev√©sb√© terjed ki az ellenŇĎrz√©s) t√©nyezŇĎk szerep√©nek n√∂veked√©se ellent√©tes azzal az ir√°nnyal, melyet a kommunista elit dikt√°l a t√°rsadalomnak.

A moderniz√°ci√≥ ugyan a rendszer korl√°tain bel√ľl, de olyan racionaliz√°ci√≥t felt√©telez, amely a d√∂nt√©shozatal decentraliz√°ci√≥j√°t, m√°s t√°rsadalmi csoportok (p√©ld√°ul v√°rosi, valamint nemzeti kisebbs√©gek) bevon√°s√°t jelenti. El-sŇĎsorban term√©szetesen nem sz√©les r√©tegek, hanem olyan kisebb csoportok bevon√°s√°t, akik a politikai elit k√≠v√°nta moderniz√°ci√≥t val√≥ban meg tudj√°k

2 TńÉnase, Stelian: Elite Ňüi societate. Guvernarea Gheorghiu-Dej 1948‚Äď1953. Humanitas, BucureŇüti, 1998.

tervezni, √©s v√©gre tudj√°k hajtani (professzion√°lis elit, menedzserek, adminisztr√°torok, m√©rn√∂k√∂k, kutat√≥k √©s tud√≥sok). Meg kell nyitni teh√°t elŇĎtt√ľk a p√°rtb√ľrokr√°ci√°ba vezetŇĎ utakat ‚Äď ekkor m√©g nemzetis√©gre val√≥ tekintet n√©lk√ľl. Ez meg is t√∂rt√©nik a RMP 1960-ban tartott III. Kongresszusa ut√°n.

Ha a hatalom gyors√≠tani akarta a fejlŇĎd√©st ‚Äď m√°rpedig akarta, mert a kih√≠v√≥, a kapitalista nyugat ezt dikt√°lta ‚Äď, akkor a politikai elitnek sz√°mot kellett vetni a (moderniz√°ci√≥ban alapvetŇĎen √©rdekelt √©s gyarapod√≥ l√©tsz√°m√ļ) b√ľrokr√°cia k√ľl√∂nb√∂zŇĎ csoportjainak √©rdekeivel, meg kellett sz√°mukra teremteni a szakmai, anyagi √©s szoci√°lis felt√©teleket. √Čs az, hogy meddig ment el a politikai elit abban, hogy m√°s csoportok sz√°m√°ra is biztos√≠tsa a d√∂nt√©shozatalban, az elŇĎjogok √©s forr√°sok eloszt√°s√°ban val√≥ r√©szv√©telt, a legval√≥s√°gosabban mutatta, hogy val√≥j√°ban mennyire akar a politikai elit a t√°rsadalom moderniz√°l√°s√°nak ir√°ny√°ban elmozdulni. Amikor megkezdŇĎdik a t√∂mbh√°znegyedek (elŇĎsz√∂r ,,mikrorajonok‚ÄĚ) √©p√≠t√©se √©s a lak√°sok kiutal√°sa, vagy a tengerparti √ľd√ľlŇĎhelyek ki√©p√≠t√©se √©s haszn√°lata, vagy a Daci√°k gy√°rt√°sa √©s ,,eloszt√°sa‚ÄĚ, mindez sz√°mszerŇĪen is k√∂vethetŇĎv√©, kimutathat√≥v√° v√°lik. Az is ak√°r, hogy mindebben milyen m√©rt√©kben vesznek r√©szt/ r√©szes√ľlnek a rom√°niai magyars√°ghoz tartoz√≥ egy√©nek, csoportok.

3. Rom√°ni√°ban, m√°s szocialista orsz√°gokhoz hasonl√≥an, az erŇĎforr√°sok erŇĎteljes koncentr√°ci√≥j√°val, voluntarizmussal √©s a t√°rsadalom mozg√≥s√≠t√°s√°val a hatalomnak siker√ľlt kik√©nyszer√≠teni egy extenz√≠v fejlŇĎd√©st. Ezt elsŇĎsorban a saj√°tos hum√°n forr√°sok felhaszn√°l√°s√°ra, az √©letsz√≠nvonal alacsonyan tart√°s√°ra alapozta. A munkaerŇĎ-tartal√©k az egyik fontos oka volt a korm√°nyz√≥ elit gazdas√°gi konzervativizmus√°nak. Nem voltak olyan k√©nyszer√≠tŇĎ k√∂r√ľlm√©nyek, amely k√∂vetkezt√©ben m√°s erŇĎforr√°st is olyan intenz√≠ven kiakn√°zott volna, mint a munkaerŇĎt. Erre √©p√≠thetett (ezt hozta elŇĎt√©rbe) az 1968as megy√©s√≠t√©s is.

A korszak politikai elitje az iparos√≠t√°st tekintette a hatalmi legitim√°ci√≥ja alapj√°nak. A program sikere egy√ļttal l√©t√©nek igazol√°sa is volt.

Rom√°ni√°ban val√≥ban jelentŇĎs ipar j√∂tt l√©tre, a modern, ipari, szolg√°ltat√≥ szektorral rendelkezŇĎ nagyv√°rosokkal ‚Äď de ezek a nyolcvanas √©vekben ruraliz√°l√≥dtak. Az 1989 ut√°ni folyamatok is vil√°gosan mutatt√°k, hogy a v√°rosokat olyan lakoss√°ggal t√∂lt√∂tt√©k fel, melynek egy r√©sze √°tmenetileg elfogadta a v√°ltoztat√°st, de

  1. a városban is rurálisként viselkedett, és
  2. ha tehette, visszaköltözött igazi életterébe, a faluba.

A hatalom k√©pes volt arra, hogy mobiliz√°lja a lakoss√°g egy r√©sz√©t, letelep√≠tse v√°roson, megteremtse a lak√°s √©s munka alapfelt√©teleit ‚Äď de ezut√°n mag√°ra hagyta ezeket a t√∂megeket.

Csal√°dok sz√°zezrei ezeken az √ļj v√°rosi helysz√≠neken nem alakultak √°t v√°rosiakk√° ‚Äď hanem megmaradtak falusiaknak abban az √©rtelemben, hogy nem integr√°l√≥dtak a v√°rosi t√°rsadalomba √©s kult√ļr√°ba, a v√°rosi tereket, a v√°rosi √©letm√≥d ny√ļjtotta alkalmakat a falusi szoci√°lis kapcsolath√°l√≥k ment√©n, falusi viselked√©si modellek adapt√°l√°s√°val haszn√°lt√°k.

A beilleszt√©s elsŇĎsorban fegyelmez√©st jelentett ‚Äď az ir√°ny√≠tott urbaniz√°ci√≥hoz Rom√°ni√°ban nem t√°rsult a mobil t√∂megek v√°rosi szocializ√°ci√≥j√°nak a k√∂vet√©se, szervez√©se.3

4. A politikai sz√°nd√©kok felŇĎl vizsg√°lva a m√°sodik vil√°gh√°bor√ļ ut√°ni mobilit√°snak k√©t idŇĎszaka van. Az elsŇĎben, a Gheorghiu-Dej korszakban egy√©rtelmŇĪen csak a gyors iparos√≠t√°s szolg√°lat√°ba √°ll√≠tott√°k az urbaniz√°ci√≥t. Ipart telep√≠tettek √©s fejlesztettek, √©s ennek √©rdek√©ben √°talak√≠tott√°k a v√°rosokat, a v√°rosszerkezetet. Rom√°niai magyarok t√∂megei indultak sz√ľlŇĎhely√ľkrŇĎl t√°voli vid√©kekre munk√°t keresni. A Zs√≠l-v√∂lgy√©ben p√©ld√°ul jelentŇĎsen megnŇĎtt az ott letelepedett magyarok sz√°ma. Ez azonban a t√∂bbs√©gi, kisv√°rosi vagy rur√°lis lokalit√°sokat alig √©rintette.

A CeauŇüescu-diktat√ļra kibontakoz√°sa hozta el a moderniz√°ci√≥ nemzeti v√°ltozat√°nak, a homogeniz√°ci√≥nak ‚Äď (eset√ľnkben az etnikai fontos mozzanaton, a kisebbs√©gek nagyv√°rosi t√©rveszt√©s√©n t√ļl) a falu‚Äďv√°ros k√ľl√∂nbs√©gek eltŇĪn√©s√©nek ‚Äď a politik√°j√°t. A szocialista nemzetfejleszt√©si, √°llamfejleszt√©si politika r√©szek√©nt domin√°nss√° v√°lt az a t√°rsadalom-√°talak√≠t√°si elk√©pzel√©s, amely az ipari mutat√≥k mellett, azokkal egyenlŇĎ m√©rt√©kben a v√°rosok sz√°m√°nak, a v√°rosi lakoss√°g ar√°ny√°nak n√∂veked√©se a fejlŇĎd√©s/halad√°s legfontosabb mutat√≥ja. Ehhez lehetett t√°rs√≠tani az etnikai ar√°nyok v√°ltoztat√°s√°nak a homogeniz√°ci√≥ megk√∂vetelte mutat√≥it.

Az ir√°nyelvek szerint a rom√°n nemzet a kommunizmusban modern, azaz v√°roson √©lŇĎ nemzet kell hogy legyen. Urbaniz√°lni kellett teh√°t ‚Äď minden √°ron. √Čs az egyik √°rat a nemzetis√©gek fizett√©k meg.

A n√∂veked√©s pedig csakis az akkor legsz√°mosabb emberi tartal√©k, a falusi lakoss√°g nagym√©retŇĪ mozg√≥s√≠t√°s√°val, a falu‚Äďv√°ros mobilit√°s tov√°bbi fokoz√°s√°val j√∂hetett l√©tre.

3 CsedŇĎ Krisztina ‚Äď Ercsei K√°lm√°n ‚Äď GeambaŇüu R√©ka ‚Äď P√°sztor Gy√∂ngyi: A rur√°lis bev√°ndorl√≥k. Az elsŇĎgener√°ci√≥s kolozsv√°ri v√°roslak√≥k t√°rsadalma. Sciencia Kiad√≥, Kolozsv√°r, 2004. 22.

1948-ban 152 v√°ros volt Rom√°ni√°ban. 1976-ban m√°r 236. A hetvenes √©vek k√∂zep√©n deklar√°lt amb√≠ci√≥k grandi√≥zusak. A XI. p√°rtkongresszuson fogadj√°k el Az RKP programja a sokoldal√ļan fejlett szocializmus megteremt√©s√©re √©s Rom√°nia kommunizmus fele val√≥ fejlŇĎd√©s√©re c√≠mŇĪ dokumentumot. Ennek egy fejezete foglalkozik a ter√ľletrendez√©si (szisztematiz√°l√°si) politik√°val. A terv szerint a v√°rosi lakoss√°g ar√°nya az ezredfordul√≥n k√∂r√ľbel√ľl 70% lesz. Ekkor az orsz√°g harmincmilli√≥ lakos√°b√≥l 21 milli√≥an fognak a k√∂zel 600 v√°rosban lakni!

Ismerj√ľk a val√≥s√°got: Rom√°nia v√°rosi lakoss√°g√°nak ar√°nya 1985-ben haladta meg az 50%-ot, √©s mai napig sem t√∂bb, mint 54%, sŇĎt, 1998-ban t√∂bben k√∂lt√∂ztek v√°rosr√≥l falura, mint ford√≠tva, √©s a trend az√≥ta sem egy√©rtelmŇĪ. 1990‚Äď2002 k√∂z√∂tt esetenk√©nt nagyobb m√©rt√©kben is cs√∂kkent a v√°rosok lakoss√°ga, 2002-ben a v√°rosok sz√°ma ‚Äď a fŇĎv√°rossal egy√ľtt ‚Äď 265.

A mennyis√©gi fejleszt√©s csak ma teljesedik ki minŇĎs√©gi √°talakul√°ss√°.

Mennyire jellemzŇĎ ez a v√°rosokon √©lŇĎ rom√°niai magyars√°gra?

Mennyire és mennyiben más például Marosvásárhely 1948-as 35 000es, meg 2002-es, 69 000 lelkes magyar közössége?

5. Rom√°ni√°ban 1948 ut√°n √ļjra √©s √ļjra deklar√°lt√°k, hogy a mobilit√°s a tervezett gazdas√°gi-t√°rsadalmi fejlŇĎd√©s egyik √∂sszetevŇĎje. A fŇĎ c√©l a nemzeti fordulat, 1958, de k√ľl√∂n√∂sen 1965, a CeauŇüescu-korszak kezdete ut√°n a nemzet√°llami ter√ľlet rendezetts√©ge, a gyeng√©n fejlett (rur√°lis) ter√ľletek √°talak√≠t√°sa, a termelŇĎerŇĎk ar√°nyos eloszt√°sa. Ebben al√°rendelt szerepet j√°tszik, ennek eszk√∂ze az iparos√≠t√°s √©s az urbaniz√°ci√≥.

A m√°sodik vil√°gh√°bor√ļ ut√°n, 1950‚Äď1960 k√∂z√∂tt 3,82%, m√≠g 1960‚Äď1970 k√∂z√∂tt 3,4% az √©vi n√∂veked√©s. 1950 √©s 1974 k√∂z√∂tt √©vente √°tlag 206 000 fŇĎvel, nagyobbr√©szt bek√∂lt√∂zŇĎkkel nŇĎtt a v√°rosok l√©leksz√°ma. Ha a teljes v√°rosi lakoss√°got sz√°m√≠tjuk, akkor 1975-re a v√°rosiasod√°s (urbaniz√°lts√°g) ar√°nya 43,2%. Ha azonban csak a 20 000 lakosn√°l nagyobb, azaz a jelentŇĎsebb (hagyom√°nyosan urb√°nus k√∂rnyezetet kialak√≠tott, √©letm√≥dot kifejlesztett) v√°rosokat sz√°m√≠tjuk, akkor ez az ar√°ny csup√°n 32%.

Ebben az idŇĎszakban a line√°ris n√∂veked√©s kombin√°l√≥dott az adminisztrat√≠v int√©zked√©sek nyom√°n bek√∂vetkezett ugr√°sokkal. 1956-ban √©s 1966ban, a n√©psz√°ml√°l√°sokkal egybek√∂tve, megn√∂velt√©k a v√°rosok sz√°m√°t. Ennek k√∂vetkezt√©ben p√©ld√°ul 1956-ben 27%, 1966-ban pedig 31,4% az urbaniz√°lts√°gi ar√°ny. Az 1968-as ter√ľleti-adminisztrat√≠v √°tszervez√©skor is addig k√∂zs√©gekk√©nt sz√°mon tartott telep√ľl√©sek sor√°t nyilv√°n√≠tott√°k v√°rosnak.

1948-ban, a korszak kezdet√©n a legn√©pesebb v√°ros (a fŇĎv√°rost nem sz√°m√≠tva) Temesv√°r. Az elk√∂vetkezendŇĎ √©vtizedekben ezt a helyet Kolozsv√°r veszi √°t. A legurbaniz√°ltabb megye az √∂tvenes-hatvanas √©vekben Brass√≥, a hetvenes √©vekben Hunyad (1975-ben 71,3% az urbaniz√°lts√°gi mutat√≥ja, azaz ennyi a v√°rosi lakoss√°g ar√°nya).

1989 v√©g√©n 260 v√°ros (ebbŇĎl 56 munic√≠pium) alkotta Rom√°nia v√°rosszerkezet√©t. A k√∂zs√©gek sz√°ma 2364. Ekkor √ļjra Brass√≥ a legurbaniz√°ltabb megye (urbaniz√°lts√°gi mutat√≥ 76%).

6. K√∂v√©r Gy√∂rgy haszn√°lja a Hans Medick √°ltal kidolgozott protoindusztrializ√°ci√≥ fogalm√°t:4 olyan tev√©kenys√©get √©rtenek alatta, amely m√°r elv√°lik a parasztit√≥l, de m√©g nem teljes m√©rt√©kben √©s nem v√©glegesen. Az, aki iparos lett, ezt csak a paraszti h√°tt√©r megŇĎrz√©s√©vel teheti, √©s ha sz√ľks√©ges √©s lehets√©ges (mert van hozz√° elk√©pzel√©se √©s tŇĎk√©je), √ļjra, ha ideiglenesen is, vid√©ki termelŇĎv√© (farmerr√©) v√°lik.

A h√°ztart√°s az, ami tulajdonk√©ppen protoindusztri√°lis. Olyan szerkezet, amelybŇĎl ki lehet l√©pni a gy√°riparba, lehet k√©zmŇĪvesnek lenni, de lehet √ļjra gazd√°lkodni. K√∂zben pedig az elbocs√°t√°sokkal, v√°ltoz√≥ konjunkt√ļr√°kkal szemben meg lehet ŇĎrizni egy alapvetŇĎ biztons√°got. Ez azonban azt is felt√©telezi, hogy a ,,munk√°soszt√°lyba‚ÄĚ val√≥ integr√°ci√≥ra, a biztons√°gos h√°tt√©r felad√°s√°ra, egy√©rtelmŇĪ d√∂nt√©sekre a protoindusztri√°lis h√°ztart√°sokban √©lŇĎk kev√©sb√© hajland√≥ak.

Val√≥j√°ban nem is egy√©ni munkav√°llal√≥kr√≥l, hanem ezt a munk√°t a csal√°di munkamegoszt√°s keret√©ben v√°llal√≥ falusi, az √∂nell√°t√°s eszm√©j√©t m√©g mindig fenntart√≥ csal√°dokr√≥l van sz√≥. A csal√°di gazd√°lkod√°s r√©sze lett a ,,falusiipari termel√©s‚ÄĚ. Amikor erŇĎsen korl√°toz√≥dott vagy megszŇĪnt a mezŇĎgazdas√°gi meg√©lhet√©si forr√°, akkor a csal√°d nem esett sz√©t, hanem h√°ztart√°sk√©nt, gazdas√°gi egys√©gk√©nt pr√≥b√°lt tov√°bbra is fennmaradni az √ļj k√∂r√ľlm√©nyek k√∂z√∂tt.

A szocialista korszakban a kollektiviz√°ci√≥ v√©get vetett az egy√©ni f√∂ldj√©t mŇĪvelŇĎ parasztt√°rsadalomnak, de a beindul√≥ urbaniz√°ci√≥, k√ľl√∂n√∂sen annak fentebb r√∂viden bemutatott rom√°niai v√°ltozata nem t√ľntette el a falusi csal√°dot mint ‚Äď k√©nyszerbŇĎl ‚Äď √ļjra hat√©konys√°g√°t maximaliz√°lni pr√≥b√°l√≥ t√°rsadalmi egys√©get. Az ing√°z√≥k milli√≥i naponta ezekbŇĎl a falusi csal√°dokb√≥l indultak, ide t√©rtek vissza. Az ŇĎ eset√ľkben nem kihelyezt√©k falura a termel√©st, hanem ŇĎk mozogtak a termel√©s helysz√≠ne, a gy√°rak √©s a csal√°di lakhely√ľk, a falu k√∂z√∂tt. A legfontosabb azonban az volt, hogy ezzel megteremthettek egy viszonylagos egyens√ļlyt: mŇĪk√∂dtett√©k a h√°ztart√°suk struktur√°lis √©s

4 K√∂v√©r Gy√∂rgy: A strukt√ļra √©s tengelyei. In Gy√°ni G√°bor ‚Äď K√∂v√©r Gy√∂rgy: Magyarorsz√°g t√°rsadalomt√∂rt√©nete a reformkort√≥l a m√°sodik vil√°gh√°bor√ļig. Osiris Kiad√≥, Budapest, 2003. 70‚Äď112.

funkcion√°lis kapcsolatrendszer√©t, a csal√°dtagok egy√ľttes munkakapcsolatain kereszt√ľl √©letben tartott√°k a ,,termel√©s, fogyaszt√°s √©s reprodukci√≥‚ÄĚ hagyom√°nyos kereteit.

Rom√°ni√°ban a nyolcvanas √©vek v√©g√©n is igen jelentŇĎs volt ezeknek a ‚Äď falusi, de esetleg v√°rosba bek√∂lt√∂z√∂tt ‚Äď csal√°doknak, gazdas√°goknak a sz√°ma.

√ögy gondolom, Rom√°nia t√°rsadalomfejlŇĎd√©s√©nek ez egy jellegzetes von√°sa: nagy sz√°mban maradtak fenn, tett√©k lehetŇĎv√© a diktat√ļra hi√°nygazdas√°g√°nak t√ļl√©l√©s√©t, szab√°lyozt√°k tagjaiknak √©letelveit, √©letm√≥dj√°t ezek a csal√°dok. 1989 ut√°n az √ļjrakezd√©s t√∂meges ill√ļzi√≥j√°t t√°pl√°lt√°k, √©s a k√ľlf√∂ldi vend√©gmunka legszorosabb mikrot√°rsadalmi keretei m√©g mindig ezek a csal√°di gazdas√°gok voltak, a c√©lt pedig ezek fenntart√°sa, gyarap√≠t√°sa jelentette.

Az erŇĎltetett urbaniz√°l√≥d√°s √°talak√≠tja a rur√°lis k√∂rnyezetet is ‚Äď de csak a felsz√≠nen. A hetvenes-nyolcvanas √©vekben a m√©g mindig ink√°bb rur√°lis r√©gi√≥kban, √≠gy a Sz√©kelyf√∂ld√∂n is megfigyelhetŇĎ a v√°rosi k√∂rnyezetben a falura jellemzŇĎ kapcsolattart√°si, kapcsolat√©p√≠t√©si m√≥dok tov√°bb√©l√©se. Az √ļj helyzetek √©lhetŇĎv√© t√©tele a falusi m√ļltb√≥l √°tmentett, rendelkez√©sre √°ll√≥ jelent√©stulajdon√≠t√°si technik√°kkal, kapcsolattart√°si modellekkel v√°lik lehetŇĎv√©. Amikor magyarorsz√°gi t√°rsadalomkutat√≥k az erd√©lyi magyar t√°rsadalom archaikuss√°g√°ra √©s moderniz√°ci√≥s deficitjeire utalnak, akkor nem kor√°bban, hanem csak az ebben a korszakban termelŇĎd√∂tt lemarad√°st √©rz√©kelik.

7. Saj√°tos jelens√©g a trad√≠ci√≥veszt√©s lelassul√≥ ritmusa. ,,Min√©l t√∂bb trad√≠ci√≥ vesz√≠ti el talaj√°t, √©s min√©l ink√°bb √°tform√°l√≥dik a mindennapi √©let a glob√°lis √©s lok√°lis hat√°sok dialektikus √∂sszj√°t√©ka r√©v√©n, az egy√©nek ann√°l ink√°bb k√©nytelenek az √©letst√≠lusra vonatkoz√≥ d√∂nt√©seiket igen sokf√©le v√°laszt√°si lehetŇĎs√©gek k√∂z√∂tti alkufolyamatokon kereszt√ľl meghozni.‚ÄĚ5

A szocializmus k√∂zep√©n, a hatvanas-hetvenes √©vekben a trad√≠ci√≥k veszt√©se (k√∂rnyezetv√°lt√°s-mobilit√°s, urb√°nus √©letm√≥d tanul√°sa) nyom√°n megt√∂rt√©nt a v√°laszt√°si lehetŇĎs√©gek megn√∂veked√©se, √©s ennek folyam√°n diverzifik√°l√≥dtak a t√°rsadalom r√©tegei, csoportjai k√∂z√∂tti, a t√°rsadalmi poz√≠ci√≥k√©rt folytatott alkufolyamatok. √Čn ezt √ļgy √©rtelmezem, hogy a kisebbs√©giek sz√°m√°ra, akik a t√°rsadalmi-fizikai mobilit√°s folyamataiba beker√ľltek, egyar√°nt adottak voltak az identit√°sv√°laszt√°s/identit√°sv√°lt√°s, de az identit√°smegerŇĎs√≠t√©s, ugyanakkor az √©letformav√°laszt√°s ‚Äď term√©szetesen a rendszer jelleg√©bŇĎl ad√≥d√≥an mindig is korl√°tozott ‚Äď lehetŇĎs√©gei.

A hetvenes √©vek k√∂zep√©tŇĎl megfigyelhetŇĎ a t√°rsadalom v√°laszt√°si lehetŇĎs√©geinek ‚Äď az eddigiekhez k√©pest is ‚Äď a korl√°toz√°sa, az alkufolyamatok

5 Giddenst id√©zi Castells, Manuel: Az identit√°s hatalma. Gondolat‚ÄďInfonia, Budapest, 2006. 33.

megszŇĪn√©se, vagy legal√°bbis a vertik√°lis emelked√©st lehetŇĎv√© tevŇĎ alkufolyamatokb√≥l val√≥ kirekesztŇĎd√©s. Viszont kialakulnak, megerŇĎs√∂dnek ‚Äď k√©nyszerŇĪen, spont√°n m√≥don, de t√∂megm√©retekben ‚Äď a horizont√°lis kapcsolatok, sokasodnak az ezzel kapcsolatos alkuk. MegnŇĎ az a t√°rsadalmi szolidarit√°s, amely k√©ts√©gtelen√ľl a rendszer buk√°s√°nak egyik t√©nyezŇĎje.

A rom√°n, diktat√ļr√°val kombin√°lt nemzet√©p√≠t√©snek a saj√°toss√°ga, hogy egyre ink√°bb kirekesztŇĎ, √©s ez a homogeniz√°ci√≥s program val√≥di, bizony√≠that√≥an megval√≥sul√≥ eredm√©nye. Ennek k√∂vetkezm√©nye, hogy a nyolcvanas √©vekben az etnikai hat√°rokat termelŇĎ folyamatok sokasodnak, a korszak alapvetŇĎ t√∂rt√©nelmi mozg√°s√°t meghat√°roz√≥v√° v√°lnak. Egyre kevesebb a moderniz√°ci√≥s integr√°l√≥, √©s egyre t√∂bb a diktat√≥rikus dezintegr√°l√≥, szegreg√°l√≥ mozzanat.

8. Mindeddig a hatvanas-hetvenes √©vek √°talakul√°sai hozt√°k el p√©ld√°ul az √°ltalam jobban ismert, rur√°lisabb, t√∂mbmagyar r√©gi√≥ban is a huszadik sz√°zadban legjelentŇĎsebbnek mondhat√≥ t√°rsadalmi v√°ltoz√°sokat.

Hipot√©zisem szerint ez az idŇĎszak volt a Sz√©kelyf√∂ld, a sz√©kelyf√∂ldi magyars√°g huszadik sz√°zadi t√∂rt√©net√©nek moderniz√°ci√≥s sikerkorszaka.

Ez azt jelentette, hogy nemcsak a rom√°n nemzet√°llami mŇĪk√∂d√©s √°ltal kik√©nyszer√≠tett asszimil√°ci√≥s √©s szegreg√°ci√≥s, hanem ‚Äď a region√°lis adotts√°gok, k√ľl√∂nbs√©gek, az urbaniz√°lts√°g meghat√°rozta, elt√©rŇĎ m√≥don ‚Äď az etnikus hat√°rokat erŇĎs√≠tŇĎ, nemzet√©p√≠tŇĎ jellegŇĪ folyamatok is zajlottak a kisebbs√©gi magyar t√°rsadalomban. Ezek tanulm√°nyoz√°sa, ismerete, valamint az √°ltal√°nosabb, moderniz√°ci√≥s folyamatokba val√≥ belehelyez√©s n√©lk√ľl csak hi√°nyosan lehet meg√≠rni a magyar nemzetis√©g m√°sodik vil√°gh√°bor√ļ ut√°ni t√∂rt√©net√©t.


 
kapcsolůdůk
  » impresszum
  » a Jakabffy Elemťr AlapŪtvŠny hŪrlapgyŻjtemťnye
  »a Jakabffy Elemťr AlapŪtvŠny erdťlyi kŲnyvtŠrkatalůgusa
  »a Jakabffy Elemťr AlapŪtvŠny erdťlyi kťziratkatalůgusa

tovŠbbi folyůiratok

» A Hťt
» Altera
» Altera
» Ńtalvetű
» BŠzis
» Ellenpontok
» Erdťlyi Fiatalok
» Erdťlyi GyopŠr
» Erdťlyi Irodalmi Szemle
» Erdťlyi Magyar HŪrŁgynŲksťg Jelentťsei 1983–1989
» Erdťlyi MagyarsŠg
» Erdťlyi MŻvťszet
» Erdťlyi Mķzeum
» Erdťlyi TŠrsadalom
» Erdťlyi TudůsŪtŠsok
» Glasul Minorit„ților
» Glasul Minorit„ților
» HŠtorszŠg
» Helikon
» Hid
» Hitel
» Kellťk
» Korunk
» KŲzgazdŠsz Fůrum
» LŠtů
» Provincia
» RomŠniai Magyar JogtudomŠnyi KŲzlŲny
» Szťkely FŁzetek
» Szťkely KŲzťlet 1928-1937
» SzťkelyfŲld
» Szťkelysťg 1905-1915
» Szťkelysťg 1931-1944
» ŕj Kelet
» Web

 
     
 

(c) Jakabffy Elemér Alapítvány, Media Index Egyesület 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék