magyar kisebbség
nemzetpolitikai szemle

       folyóiratok   » Magyar Kisebbség
    szerzők a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z  
  keresés á é í ó ö ő ú ü ű a â î s t
  összes lapszám» VII. ÉVFOLYAM - 2002. 4. (26.) SZÁM - NÉPSZÁMLÁLÁS ROMÁNIÁBAN
 
 


| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom
| könyvjelzőzöm



   


Császár Melinda

A kedvezménytörvény megjelenítése
a központi román sajtóban

Bevezetés

A szomszédos államokban élô magyarokról szóló törvényt 2001. június 19-én fogadta el a magyar Országgyûlés. Ez az elsô olyan jogszabály, amely a Magyarországgal szomszédos államokban élô magyaroknak biztosított eddigi támogatások és kedvezmények, valamint a jövôben nyújtandó támogatások rendszerének biztosít keretet. A státustörvény néven ismertté vált jogszabály élénk érdeklôdést váltott ki a romániai nyilvánosság szereplôinek körében, óriási visszhangot keltve a romániai sajtóban is.

Vizsgálatom tárgyát a szomszédos államokban élô magyarokról szóló törvény sajtóban való megjelenítése képezi, valamint annak elemzése, hogy a politikai történések bemutatása mennyire változik - ha beszélhetünk elmozdulásról a törvénnyel kapcsolatos román politikai diskurzusban - a különbözô napilapokban.

A kutatás módszertanáról

Jelen vizsgálat tárgyát négy országos román napilapnak a 2001. június és 2002. február közti idôszakban szomszédos államokban élô magyarokról szóló törvénnyel kapcsolatban megjelent írásai képezik. A vizsgálat nem tér ki arra, hogy a különbözô sajtóorgánumokban megjelentetett írások miként tükrözik azt, amit a politikai történések sorozataként értelmezett valóságként definiálhatunk, nem célom bemutatni azt, hogy az egy adott jelentést hordozó politikai történések és nyilatkozatok valóságtartalma miként reflektálódik a sajtóban. A politikai történések mindegyike, legyen az nyilatkozat vagy jogszabály, lehetôséget ad egyéni, szubjektív szempontok alapján kiválasztott kritériumok szerint történô értelmezésre. Ezért tartom fontosnak hangsúlyozni, hogy a vizsgálat célja azt bemutatni, hogy a négy kiválasztott sajtóorgánumban megjelent cikkek egymáshoz viszonyítva miként mutatják be a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos eseményeket, nem értelmezve azt, hogy a megjelent írások az általam valóságként definiált történések bemutatásában milyen mértékben épülnek az adott esemény valóságtartalmára.

A kiválasztott napilapok: Adevarul, Cotidianul, Curentul és Evenimentul Zilei. Az Adevarul és az Evenimentul Zilei a két legnagyobb példányszámú romániai napilap1, míg a két másik napilap kiválasztásánál az elsôdleges szempontot az Adevarultól eltérô politikai irányultság jelentette.2

A vizsgált idôszak a 2001. június és 2002. február közti periódust foglalja magában. 2001. június 19-én fogadta el a magyar Országgyûlés a szomszédos államokban élô magyarokról szóló törvényt, Románia esetén 2002. január 21-én kezdték meg mûködésüket a törvény gyakorlatba ültetését segítô tájékoztató irodák. Másrészt, ez az idôszak tartalmazza a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos fontosabb történéseket: a törvény elfogadását,3 az Európa Tanács Joggal a Demokráciáért Bizottságának (a továbbiakban Velencei Bizottság) jelentését, a Magyar-román egyetértési nyilatkozat (a továbbiakban Orbán-Nastase egyetértési nyilatkozatként is használom) aláírását,4 valamint a törvény hatályba lépését. Az adatgyûjtés során kéthetes periódusra bontva vizsgáltam a megjelent cikkeket, utólag ezt az elemzés szempontjából megfelelôbbnek tartottam egyhónapos idôszakra összevonni, azzal a megjegyzéssel, hogy néhány hónap esetén indokoltnak tartom bemutatni a kéthetes bontást is, tekintettel az adott idôszakra jellemzô kiugró esetszámra.

A vizsgálat alapegységét a cikk jelenti, mûfaji besorolásra való tekintet nélkül.5 Minden olyan cikk bekerült az elemzésbe, amely a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos információt tartalmazott, abban az esetben is, ha az adott cikk más események vonatkozásában említette azt. Különálló cikknek tekintettem az egy fôcím alatt megjelenô, eltérô szerzôk által megjelentetett írásokat.

Az adatgyûjtés három fô szempont alapján történt, ennek logikája alapján történik a továbbiakban a vizsgálat során nyert adatok értékelése is.

Az elsô szempont az egy adott periódusra (egy hónapra) jellemzô esetsûrûség, a különbözô újságokban megjelent cikkek számának nyomon követése és ezek egymáshoz viszonyított arányának bemutatása, valamint az egyes napilapokban megjelent cikkek arányának idôbeli alakulása.

A második szempontot a cikkek szerzôi magatartás alapján történô besorolása jelentette. Eredetileg a pozitív, negatív és semleges kategóriák alapján kezdtem el vizsgálni a cikkeket, utólag indokoltnak tartottam két kategória összevonását. Mivel a kedvezménytörvényt pozitívan értékelô cikk elenyészô számban jelent meg, a pozitív és semleges kategóriát indokoltnak tartottam összevonni, és csak egy, "semleges"6 kategóriát használni.

Negatív szerzôi viszonyulásként értelmeztem azokat a cikkeket, amelyekben egy adott szerzô a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos különbözô történéseket támadó vagy elítélô hangnemben mutatta be. Semleges kategóriába tartoznak azok a cikkek, amelyek a törvénnyel kapcsolatos történéseket nem minôsítik, tehát értékelés nélkül mutatnak be eseményeket, illetve az a nagyon kisszámú eset, amely a kedvezménytörvényt pozitívan minôsíti. Az egyik legnagyobb dilemmát az jelentette, hogy a híranyag besorolható-e vagy sem valamilyen szempont szerint. Mivel a híranyagnak természetét tekintve semleges hangvételûnek kellene lennie, eredetileg ezeket a cikkeket nem kívántam besorolni. A vizsgált napilapokban azonban a hír és a vélemény nem válik szét, a történéseket nagyon gyakran olyan kommentárok és társítások kontextusában mutatják be, amelyek nem szorítkoznak a híranyag egyedüli releváns kérdéseinek ("Ki?", "Mit?", "Mikor?", "Hol?", "Miért?", "Hogyan?") bemutatására, illetve a történés adott kontextusához viszonyítva olyan többletinformációt tartalmaznak, amelyek az adott történésen túlmutató értékítéletet hordoznak.

A vizsgálat harmadik elemzési szempontját a napilapokban megjelent cikkek valamely kulcsszó szerinti besorolása jelentette. Valamely cikk akkor került besorolásra, ha értelmezô/értékelô szerzôi magatartás határozta meg. Nem tartottam indokoltnak a besorolást, és nem is értelmeztem azokat a cikkeket, amelyek hírszerûen mutatnak be eseményeket, szerzôi kommentár nélkül. Szintén nem kategorizáltam azokat a cikkeket, amelyek a kormányzópárt (PSD) és az RMDSZ viszonyát,7 politikai egyezségeiket a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos történésekkel összekapcsolva mutatják be;8 sem a kormányzópárt és az ellenzéki pártok közti vitákat, hiszen ezek elsôsorban a kormányzópárt által a kedvezménytörvény kapcsán folytatott külpolitikát értékelték. A kulcsszavak a vizsgált periódus egészére azonosak, mivel így lehet nyomon követni az egyes témák jelenlétének mértékét a különbözô idôszakokban. Vannak továbbá olyan periódusok, amelyek esetén az általam a vizsgálat egészére használt kulcsszavaktól eltérô témák dominálják a sajtót, ezekrôl viszont azt kell mondanom, hogy epizódszerûek, legfeljebb két hét alatt lecsengenek.

Egy cikket egy kategóriába soroltam be,9 annak függvényében, hogy mely összetevô jelenik meg leghangsúlyosabban az adott írásban. A következôkben bemutatom az általam használt kulcsszavakat, illetve azt, ahogyan meghatároztam ôket:

- Területen kívüliség: a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban egyik leggyakrabban használt kifogás, hogy extrateritoriális elemeket tartalmaz, azaz a jogszabály hatálya átterjed egy másik állam területére, sértve annak szuverenitását.10

- Diszkrimináció: a kedvezménytörvény diszkriminatív jellegû, mivel etnikai alapon különböztet meg román állampolgárokat,11 és oktatási, kulturális tartalmat meghaladó kedvezményeket is biztosít.

- Magyarosítás eszköze: egyrészt a Magyar Hozzátartozói igazolvány révén,12 másrészt a Magyar igazolvány birtokosainak járó kedvezmények arra késztetnének bizonyos személyeket, hogy magyar nemzetiségûnek vallják magukat.13

- Konzultáció hiánya: a román politikai közélet szereplôi által a kedvezménytörvény kapcsán egyik leggyakrabban hangoztatott ellenérv az volt, hogy Magyarország a szomszédos államokkal való elôzetes konzultáció nélkül hozta meg a törvényt, megsértve ezáltal a két állam között létezô kétoldali megállapodásokat, a jóhiszemûség és a jószomszédság elvét.

- Európai Uniós (a továbbiakban EU) normák sérelme: a román kormány szerint a kedvezménytörvény nincs összhangban az Európai Unió jogrendjével és törvénykezési gyakorlatával.14

- Revizionizmus: a magyar államot azzal vádolták, hogy a kedvezménytörvény meghozatalával a nemzeti egység létrehozásának álmát követi; megjelenik a trianoni békeszerzôdés aláírását követôen Magyarországtól elcsatolt országrészek, különösen Erdély féltése.

A megjelent cikkek elemzését a fent leírt szempontok alapján végeztem el, külön pontosítva azokban az esetekben, ahol - a számok ismeretében - valamely elemzési módszer ezt megköveteli.

Az adatok elemzése

Az adatok elemzésekor az elsô szempont az esetsûrûség volt. A 2001. június és 2002. február közti idôszakban összesen 629 kedvezménytörvénnyel kapcsolatos cikk jelent meg, 230 az Adevarulban, 121 a Cotidianulban, 205 a Curentulban és 73 az Evenimentul Zileiben. A cikkek hónapok szerinti megoszlását napilaponként lásd az 1. táblázatban.

1. táblázat

A cikkek hónapok szerinti számbeli megoszlása napilaponként

 

Idôszak

Napilap

Összes

Adevarul

Cotidianul

Curentul

Evenimentul Zilei

Június

51

17

42

14

124

Július

44

22

36

10

112

Augusztus

15

16

14

8

53

Szeptember

9

10

15

3

37

Október

41

23

27

14

105

November

24

8

20

9

61

December

13

18

20

4

55

Január

20

6

21

6

53

Február

13

1

10

5

29

Összes

230

121

205

73

629

Már a puszta számadatokból is kiderül, hogy a vizsgált idôszakon belül voltak olyan periódusok, amelyekben a kedvezménytörvénnyel kiugróan magas számú cikk foglalkozott. A cikkek havi arányának megoszlását lásd a 2. számú táblázatban.

2. táblázat

A cikkek hónapok szerinti aránya napilaponként

Idôszak

Napilap

Összesen

Adevarul

Cotidianul

Curentul

Evenimentul

Zilei

Június

22,17

14,05

20,49

19,18

19,71

Július

19,13

18,18

17,56

13,70

17,81

Augusztus

6,52

13,22

6,83

10,96

8,43

Szeptember

3,91

8,26

7,32

4,11

5,88

Október

17,83

19,01

13,17

19,18

16,69

November

10,43

6,61

9,76

12,33

9,70

December

5,65

14,88

9,76

5,48

8,74

Január

8,70

4,96

10,24

8,22

8,43

Február

5,65

0,83

4,88

6,85

4,61

Összesen

100,00

100,00

100,00

100,00

100,00

 

Ha a különbözô napilapok esetén az egyes idôszakokban megjelenô cikkek arányát vizsgáljuk, azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos cikkek száma nagymértékben annak függvénye, hogy az adott idôszakban történik-e olyan nagyságrendû politikai esemény, amelyrôl úgymond "érdemes" írni. Vagyis a kedvezménytörvény a sajtó számára csak akkor téma, ha az a politikai közélet napirendjén is szerepel. Ez világosan nyomon követhetô, ha azokat a hónapokat vizsgáljuk, amelyekben a kedvezménytörvény gyakorlatba ültetését jelentôs mértékben befolyásoló események történtek. A politika és a sajtó ilyen mértékû szoros kapcsolata a politikai nyilvánosság szereplôi számára lehetôséget biztosít arra, hogy a különbözô politikai érdekeltségek mentén valóságos "sajtókampányt" folytassanak a kedvezménytörvény kapcsán.

Ha az arányokat vizsgáljuk, kiderül, hogy a legtöbb cikk júniusban jelent meg, az összes cikkek 19,71%-a, és a Cotidianult kivéve minden napilap esetén júniusban a legmagasabb az aránya a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos írásoknak. Mint ismeretes, a magyar Országgyûlés 2001. június 19-én fogadta el a szomszédos államokban élô magyarokról szóló törvényt. A román sajtóban a törvény elfogadását követôen robbanásszerûen megnövekszik az ezzel kapcsolatos írások száma, ez azért is érdekes jelenség, mivel a hirtelen megnôtt érdeklôdés a megfigyelôben azt az érzést kelti, mintha a román politika és sajtó akkor "fedezte volna fel" a kedvezménytörvényt, holott a magyar Országgyûlés április 19-én kezdte meg a törvény vitáját, és ezt rengeteg elôkészítés elôzte meg. Érdemesnek tartottam bemutatni az egyes napilapokban megjelent cikkek kéthetes bontását júniusban - a számuk önmagukért beszélnek (3. táblázat).

3. táblázat

Megjelent cikkek száma júniusban

Idôszak

Napilap

Összesen

Adevarul

Cotidianul

Curentul

Evenimentul

Zilei

2001. június 1-15.

8

1

13

0

22

2001. június 16-30.

43

16

29

14

102

Összesen

51

17

42

14

124

Júniustól kezdôdôen a kedvezménytörvény kapcsán megjelenô cikkek száma fokozatosan csökken, majd októberben jelentkezik az újabb csúcspont, egészen pontosan október második felében, amikor megjelenik a Velencei Bizottság jelentése. Az októberben megjelenô cikkek kéthetes periódus szerinti bontását a 4. táblázat tartalmazza.

4. táblázat

Megjelent cikkek száma októberben

Idôszak

Napilap

Összesen

Adevarul

Cotidianul

Curentul

Evenimentul

Zilei

2001. október 1-15.

7

7

9

1

24

2001. október 16-31.

34

16

18

13

81

Összesen

41

23

27

14

105

A kedvezménytörvény szempontjából meghatározó hónap december is, ugyanis december 22-én írják alá a jogszabály romániai gyakorlatba ültetését szabályozó magyar-román egyetértési nyilatkozatot. Decemberben ismét megnövekszik a témával kapcsolatos cikkek száma, de ez már napilaponként változik. Ezt legjobban az egyes napilapokban megjelent cikkek számának havi arányának alakulásával lehet nyomon követni. Az egy adott idôszakra jellemzô esetsûrûség napilaponkénti összehasonlításához indokoltnak tartottam a cikkek arányából kiindulni, mivel ez pontosabban mutatja be azt, hogy az egyes periódusokra az összesen megjelent cikkeknek milyen aránya jellemzô. A cikkek havi arányának alakulását az 1. számú ábra tartalmazza.

1. ábra: Megjelent cikkek aránya hónapok szerinti bontásban

Ha az egyes napilapokban megjelenô cikkek arányának idôbeli alakulását követjük nyomon, az adatok fényében kimutatható, hogy a vizsgált idôszak kezdetén a napilapok politikai beállítottságától függetlenül a megjelenô cikkek jelentôs figyelmet tulajdonítanak a kedvezménytörvénynek. Decembertôl kezdôdôen a téma jelenléte a sajtóban már nem a román és a magyar kormány közti tárgyalások és megegyezés kérdése, hanem annak függvénye, hogy milyen az illetô napilap kormánypárthoz való viszonya. Míg a Cotidianul esetén a decemberben megjelenô cikkek aránya ismét megnô, a Curentul esetén pedig az elôzô hónapéval azonos szinten marad, az Adevarul és az Evenimentul Zilei esetén a június-december közti idôszak második legalacsonyabb értékét éri el. Véleményem szerint ez a Cotidianul esetén azzal magyarázható, hogy a Cotidianul ellenzéki napilapnak számít, így a két kormány közti tárgyalások alakulásától függetlenül érdeke a témát napirenden tartani. Az Adevarul esetén a napilap többé-kevésbé kormánypárti beállítottságával magyarázható, hogy decemberben jelentôsen lecsökken a megjelenô cikkek száma, hiszen a román kormány a decemberben aláírt egyetértési nyilatkozatot a román külpolitika egyértelmû gyôzelmeként értékeli, és mint ilyen, a január-február közti idôszakban a román politika napirendjérôl gyakorlatilag lekerül a kedvezménytörvény. Az Evenimentul Zilei esetén a napilap szerkesztési logikájából kifolyólag a kedvezménytörvény csak akkor téma, ha az egyfajta szenzációként hat. A Curentul nagyrészt azonos szinten tartja a témát, ami a lap inkább ellenzéki, de nagyrészt semleges beállítódásával magyarázható.

Januártól kezdôdôen jelentôsen megcsappan a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos cikkek száma, nagyon enyhe növekedés január második felében mutatható ki,15 ezt követôen gyakorlatilag egyetlen újságban sem téma.

A második elemzési szempontot a napilapokban megjelenô cikkek szerzôi magatartás alapján történô vizsgálata képezte. Az elemzett idôszakban a 629 megjelent cikkbôl 452 volt besorolható negatív viszonyulást tartalmazó írásként, 177 volt semlegesnek minôsíthetô. A szerzôi magatartást hónapok szerinti bontásban, napilaponként az 5. táblázat tartalmazza.

 

5. táblázat

Megjelent cikkek számának szerzôi magatartás alapján történô alakulása
hónapok szerinti bontásban (Negatív - N; Semleges - S)

Idôszak

Szerzôi magatartás

Adevarul

Cotidianul

Curentul

Evenimentul Zilei

Összesen

N

S

N

S

N

S

N

S

N

S

Összes

Június

45

6

14

3

40

2

13

1

112

12

124

Július

31

13

14

8

34

2

8

2

87

25

112

Augusztus

9

6

10

6

14

0

8

0

41

12

53

Szeptember

5

4

5

5

12

3

1

2

23

14

37

Október

27

14

17

6

26

1

10

4

80

25

105

November

12

12

6

2

19

1

6

3

43

18

61

December

7

6

7

11

13

7

1

3

28

27

55

Január

6

14

1

5

18

3

2

4

27

26

53

Február

3

10

0

1

6

4

2

3

11

18

29

Összes

145

85

74

47

182

23

51

22

452

177

629

Ha a szerzôi magatartást vizsgáljuk, az elemzett periódusban itt is megfigyelhetô egyfajta elmozdulás a negatív-semleges tengely mentén az utóbbi javára. Ez az elmozdulás egyértelmûen nyomon követhetô, ha megvizsgáljuk a negatív, illetve semleges cikkek arányának napilapok szerinti idôbeli alakulását.

6. táblázat

Megjelent cikkek arányának szerzôi magatartás alapján történô besorolása
hónapok szerinti bontásban (Negatív - N; Semleges - S)

Idôszak

Szerzôi magatartás

Adevarul

Cotidianul

Curentul

Evenimentul Zilei

Összes

N

S

N

S

N

S

N

S

N

S

Június

88,24

11,76

82,35

17,65

95,24

4,76

92,86

7,14

90,32

9,68

Július

70,45

29,55

63,64

36,36

94,44

5,56

80,00

20,00

77,68

22,32

Augusztus

60,00

40,00

62,50

37,50

100,00

0,00

100,00

0,00

77,36

22,64

Szeptember

55,56

44,44

50,00

50,00

80,00

20,00

33,33

66,67

62,16

37,84

Október

65,85

34,15

73,91

26,09

96,30

3,70

71,43

28,57

76,19

23,81

November

50,00

50,00

75,00

25,00

95,00

5,00

66,67

33,33

70,49

29,51

December

53,85

46,15

38,89

61,11

65,00

35,00

25,00

75,00

50,91

49,09

Január

30,00

70,00

16,67

83,33

85,71

14,29

33,33

66,67

50,94

49,06

Február

23,08

76,92

0,00

100,00

60,00

40,00

40,00

60,00

37,93

62,07

Összes

63,04

36,96

61,16

38,84

88,78

11,22

69,86

30,14

71,86

28,14

Míg júniusban a vizsgált napilapokban megjelent cikkek döntô többségét negatív szerzôi magatartás jellemezte (90,32%), ez a vizsgált idôszak folyamán fokozatosan, jelentôs mértékben csökkent, februárban a megjelenô cikkeknek csupán 37,93%-ára volt negatív szerzôi magatartás jellemzô. Bár a júniusban mért negatív arány a továbbiakban egy hónap esetén sem fordul elô, a júliustól mért 70% körüli negatív arány szintjérôl reális elmozdulás csak novembertôl következik be, a Velencei Bizottság jelentését követôen. Ha az egyes napilapokra jellemzô szerzôi magatartást vizsgáljuk, a Curentul az egyetlen, amely esetén a cikkek döntô hányada a vizsgált idôszak végéig negatív hangvételû marad - erre az elemzés harmadik szempontjánál még visszatérek.

Ez az idôbeli elmozdulás nagyon jól nyomon követhetô, ha a megjelent cikkek szerzôi magatartás szerint történô besorolásának alakulását hónapok szerinti bontásban vizsgáljuk meg - lásd 2-es és 3-as ábrát.

2. ábra: Negatív szerzôi magatartás napilapok szerinti alakulása

3. ábra: Semleges szerzôi magatartás napilapok szerinti alakulása

Ha a szerzôi magatartás alakulásának idôbeli vizsgálatát a cikkek összességére nézve végezzük el, megállapíthatjuk, hogy míg a vizsgálat kezdetén a negatív hangvételû cikkek aránya messze felülmúlja a semleges cikkekét, a negatív és a semleges hangvételû cikkek aránya fokozatosan közeledik egymáshoz, februárban pedig már a semleges szerzôi magatartás jellemzô az írások többségére. A szerzôi magatartás idôbeli alakulását a cikkek összességére nézve a 4. ábra mutatja be.

4. ábra: Szerzôi magatartás idôbeli alakulása - arányban kifejezve

A vizsgálat harmadik szempontját a megjelent cikkek kulcsszó szerinti besorolása jelentette. Az adott periódusban megjelent 629 cikkbôl 318 esetén volt lehetséges valamilyen kulcsszó szerinti besorolás. A cikkek napilapokra bontott, kulcsszavak szerinti besorolását a 7. táblázat tartalmazza.

7. táblázat

Megjelent cikkek kulcsszavak alapján történô besorolása - számbeli érték

Idôszak

Kulcsszavak

Kulcsszavak

Területen kívüliség

Diszkrimináció

Magyarosítás

Konzultáció hiánya

EU normák

Revizionizmus

Adevarul

24

15

6

30

26

8

109

Cotidianul

21

10

7

7

6

18

69

Curentul

17

12

14

30

23

10

106

Evenimentul Zilei

7

4

7

5

8

3

34

Összes

69

41

34

72

63

31

318

Az elemzés szempontjából a négy napilapban megjelenô cikkekben a különbözô témákra fektetett hangsúlyt a cikkek kulcsszavak szerinti besorolásának egymáshoz viszonyított aránya pontosabban kifejezi - a 8. táblázat azt tartalmazza, hogy a négy napilap esetén a különbözô témák milyen arányban vannak reprezentálva.

8. táblázat

Megjelent cikkek kulcsszavak alapján történô besorolása -
arányban kifejezve

Idôszak

Kulcsszavak

Területen kívüliség

Diszkrimináció

Magyarosítás

Konzultáció hiánya

EU
normák

Revizionizmus

Adevarul

22,02

13,76

5,50

27,52

23,85

7,34

Cotidianul

30,43

14,49

10,14

10,14

8,70

26,09

Curentul

16,04

11,32

13,21

28,30

21,70

9,43

Evenimentul Zilei

20,59

11,76

20,59

14,71

23,53

8,82

Összes

21,70

12,89

10,69

22,64

19,81

12,26

A vizsgált napilapok közül a kedvezménytörvény területen kívüli hatályát, valamint a "revizionista álmot" leginkább a Cotidianul hangsúlyozza (a besorolt cikkek 30,43%-a épít a területen kívüliség, 26,09%-a a revizionizmus témájára), a diszkriminatív elemeket (13,76%), a konzultáció hiányát (27,52%), és az EU normákkal való összeférhetetlenséget (23,85%) a négy orgánum közül leginkább az Adevarul emeli ki. A magyarosítás vádja leggyakrabban az Evenimentul Zilei (besorolt cikkek 20,59%-a) hasábjain lát napvilágot.

A cikkekben szereplô kulcsszavak napilapok szerinti arányának alakulását mutatja be az 5. ábra. Ennek alapján az egyes napilapok által leggyakrabban tematizált kérdések a besorolható cikkekben: Adevarul: konzultáció hiánya - 27,52%, Cotidianul: konzultáció hiánya - 28,30%, Curentul: területen kívüliség - 30,43%, Evenimentul Zilei: a törvény EU normákkal való összeférhetetlensége - 23,53%.

5. ábra: Megjelent cikkek kulcsszó szerinti megoszlása napilaponként

Az alábbiakban bemutatom az egyes napilapokban megjelenô témák arányát napilaponként, hónapok szerinti bontásban, illetve azt, hogy az egyes témák idôbeli aránya hogyan alakul.

9a. táblázat

Adevarul - Megjelent cikkek kulcsszavak alapján történô besorolása hónapok szerint

Idôszak

Kulcsszavak

Területen kívüliség

Diszkrimináció

Magyarosítás

Konzultáció hiánya

EU normák

Revizionizmus

Kulcsszavak

Június

11,11

13,89

5,56

30,56

30,56

8,33

100,00

Július

3,57

10,71

0,00

46,43

32,14

7,14

100,00

Augusztus

0,00

0,00

40,00

20,00

20,00

20,00

100,00

Szeptember

0,00

50,00

0,00

0,00

0,00

50,00

100,00

Október

50,00

25,00

6,25

6,25

6,25

6,25

100,00

November

35,71

7,14

0,00

28,57

28,57

0,00

100,00

December

80,00

20,00

0,00

0,00

0,00

0,00

100,00

Január

66,67

0,00

33,33

0,00

0,00

0,00

100,00

Február

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

9b. táblázat

Adevarul - Megjelent cikkekben a kulcsszavak arányának havi alakulása

Idôszak

Kulcsszavak

Területen
kívüliség

Diszkrimináció

Magyarosítás

Konzultáció hiánya

EU
normák

Revizionizmus

Június

16,67

33,33

33,33

36,67

42,31

37,50

Július

4,17

20,00

0,00

43,33

34,62

25,00

Augusztus

0,00

0,00

33,33

3,33

3,85

12,50

Szeptember

0,00

6,67

0,00

0,00

0,00

12,50

Október

33,33

26,67

16,67

3,33

3,85

12,50

November

20,83

6,67

0,00

13,33

15,38

0,00

December

16,67

6,67

0,00

0,00

0,00

0,00

Január

8,33

0,00

16,67

0,00

0,00

0,00

Február

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

Összesen

100,00

100,00

100,00

100,00

100,00

100,00

Az Adevarul hasábjain megjelent cikkek döntô hányada a kedvezménytörvény elfogadását közvetlenül követô periódusban volt besorolható valamely kulcsszó szerint - ez minden napilap esetén megfigyelhetô az adott újsághoz tartozó "b" táblázatból. Az Adevarul esetén a vizsgált periódus kezdetén a cikkek döntô hányada a konzultáció hiányát és a törvénynek az Európai Uniós normákkal való összeférhetetlenségét hangsúlyozza, mindkét téma lekerül a napirendrôl a Velencei Bizottság jelentésének közzétételével. A Velencei Bizottság jelentésével túlsúlyba kerül a hírszerû, általam nem besorolt cikkek száma.

10a. táblázat

Cotidianul - Megjelent cikkek kulcsszavak alapján történô besorolása hónapok szerint

Idôszak

Kulcsszavak

Területen
kívüliség

Diszkrimináció

Magyarosítás

Konzultáció
hiánya

EU
normák

Revizionizmus

Kulcsszavak

Június

45,45

9,09

9,09

36,36

0,00

0,00

100,00

Július

40,00

13,33

6,67

13,33

6,67

20,00

100,00

Augusztus

22,22

33,33

11,11

0,00

0,00

33,33

100,00

Szeptember

40,00

0,00

0,00

0,00

20,00

40,00

100,00

Október

33,33

8,33

16,67

8,33

16,67

16,67

100,00

November

14,29

14,29

0,00

0,00

28,57

42,86

100,00

December

12,50

12,50

25,00

0,00

0,00

50,00

100,00

Január

0,00

50,00

0,00

0,00

0,00

50,00

100,00

Február

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

10b. táblázat

Cotidianul - Megjelent cikkekben a kulcsszavak arányának havi alakulása

Idôszak

Kulcsszavak

Területen
kívüliség

Diszkrimináció

Magyarosítás

Konzultáció hiánya

EU
normák

Revizionizmus

Június

23,81

10,00

14,29

57,14

0,00

0,00

Július

28,57

20,00

14,29

28,57

16,67

16,67

Augusztus

9,52

30,00

14,29

0,00

0,00

16,67

Szeptember

9,52

0,00

0,00

0,00

16,67

11,11

Október

19,05

10,00

28,57

14,29

33,33

11,11

November

4,76

10,00

0,00

0,00

33,33

16,67

December

4,76

10,00

28,57

0,00

0,00

22,22

Január

0,00

10,00

0,00

0,00

0,00

5,56

Február

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

Összesen

100,00

100,00

100,00

100,00

100,00

100,00

A Cotidianul a vizsgált periódus kezdetén szintén a konzultáció hiányát emeli ki, mellette jelentôs szerepet kap a törvény területen kívüliségét hangsúlyozó cikkek aránya, ezek a témák, akárcsak a törvény Európai Uniós normákkal való összeférhetetlenségére építô cikkek, a Velencei Bizottság jelentését követôen nem szerepelnek napirenden.

11a. táblázat

Curentul - Megjelent cikkek kulcsszavak alapján történô besorolása hónapok szerint

Idôszak

Kulcsszavak

Területen
kívüliség

Diszkrimináció

Magyarosítás

Konzultáció hiánya

EU
normák

Revizionizmus

Június

12,90

12,90

16,13

9,68

29,03

19,35

Július

4,00

0,00

20,00

52,00

20,00

4,00

Augusztus

16,67

0,00

16,67

66,67

0,00

0,00

Szeptember

25,00

0,00

12,50

25,00

12,50

25,00

Október

0,00

35,71

0,00

28,57

28,57

7,14

November

10,00

10,00

0,00

40,00

40,00

0,00

December

50,00

50,00

0,00

0,00

0,00

0,00

Január

75,00

12,50

12,50

0,00

0,00

0,00

Február

50,00

0,00

50,00

0,00

0,00

0,00

11b. táblázat

Curentul - Megjelent cikkekben a kulcsszavak arányának havi alakulása

Idôszak

Kulcsszavak

Területen
kívüliség

Diszkrimináció

Magyarosítás

Konzultáció hiánya

EU
normák

Revizionizmus

Június

23,53

33,33

35,71

10,00

39,13

60,00

Július

5,88

0,00

35,71

43,33

21,74

10,00

Augusztus

5,88

0,00

7,14

13,33

0,00

0,00

Szeptember

11,76

0,00

7,14

6,67

4,35

20,00

Október

0,00

41,67

0,00

13,33

17,39

10,00

November

5,88

8,33

0,00

13,33

17,39

0,00

December

5,88

8,33

0,00

0,00

0,00

0,00

Január

35,29

8,33

7,14

0,00

0,00

0,00

Február

5,88

0,00

7,14

0,00

0,00

0,00

Összesen

100,0

100,0

100,00

100,00

100,00

100,00

A vizsgált periódus kezdetén a Curentul a kedvezménytörvény kapcsán az Európai Uniós normák sérelmét és a revizionizmust emeli ki leginkább. Egyébként a Curentulban jelenik meg a legtöbb revizionizmust hangsúlyozó cikk. A július-november közti idôszakban kiemelkedik a konzultáció hiányát hangsúlyozó cikkek száma, de ez a téma, akárcsak az Európai Uniós normák sérelme, novembert követôen lekerül a napirendrôl.

12a. táblázat

Evenimentul Zilei - Megjelent cikkek
kulcsszavak ala
pján történô besorolása hónapok szerint

Idôszak

Kulcsszavak

Területen
kívüliség

Diszkrimináció

Magyarosítás

Konzultáció hiánya

EU
normák

Revizionizmus

Június

00,00

14,29

42,86

14,29

28,57

0,00

Július

14,29

14,29

14,29

28,57

28,57

0,00

Augusztus

20,00

0,00

0,00

40,00

0,00

40,00

Szeptember

0,00

0,00

0,00

0,00

100,00

0,00

Október

20,00

0,00

40,00

0,00

20,00

20,00

November

100,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

December

0,00

50,00

0,00

0,00

50,00

0,00

Január

100,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

Február

0,00

50,00

50,00

0,00

0,00

0,00

12b. táblázat

Evenimentul Zilei - Megjelent cikkekben a kulcsszavak arányának havi alakulása

Idôszak

Kulcsszavak

Területen
kívüliség

Diszkrimináció

Magyarosítás

Konzultáció hiánya

EU
normák

Revizionizmus

Június

0,00

14,29

42,86

14,29

28,57

0,00

Július

14,29

14,29

14,29

28,57

28,57

0,00

Augusztus

20,00

0,00

0,00

40,00

0,00

40,00

Szeptember

0,00

0,00

0,00

0,00

100,00

0,00

Október

20,00

0.00

40.00

0.00

20,00

20,00

November

100,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

December

0,00

50,00

0,00

0,00

50,00

0,00

Január

100,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

Február

0,00

50,00

50,00

0,00

0,00

0,00

Összesen 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00

Az Evenimentul Zilei esetén a kedvezménytörvény kapcsán megjelent cikkek viszonylag kis hányada volt besorolható valamilyen kulcsszó szerint, és e napilap esetén nem mutatható ki a kedvezménytörvényhez kapcsolódó politikai történésekhez köthetô témaválasztás a megjelent cikkekben.

Ha az összes megjelent cikket vizsgáljuk, külön figyelmet érdemel, hogy a napilapokban megjelent cikkek tematikája hogyan változik a vizsgált idôszak folyamán. A megjelenô témák részletes, hónapok szerinti bontását a 13. táblázat tartalmazza.

13. táblázat

Megjelent cikkek kulcsszavak alapján történô besorolása hónapok szerint

Idôszak

Kulcsszavak

Területen

kívüliség

Diszkrimináció

Magyarosítás

Konzultáció hiánya

EU

normák

Revizionizmus

Június

18,84

26,83

32,35

26,39

34,92

23,08

Július

13,04

14,63

20,59

41,67

26,98

15,38

Augusztus

5,80

7,32

11,76

9,72

1,59

15,38

Szeptember

5,80

2,44

2,94

2,78

6,35

12,82

Október

18,84

24,39

14,71

8,33

12,70

12,82

November

14,49

7,32

0,00

11,11

15,87

7,69

December

8,70

9,76

5,88

0,00

1,59

10,26

Január

13,04

4,88

5,88

0,00

0,00

2,56

Február

1,45

2,44

5,88

0,00

0,00

0,00

Összesen

100,00

100,00

100,00

100,00

100,00

100,00

Megfigyelhetô, hogy a törvény területen kívüli hatályát hangsúlyozó írások kisebb-nagyobb intenzitással a periódus egészén végigvonulnak, bár decembertôl kezdôdôen ez a jelenség csökkenô tendenciát mutat. A januárban jelentkezô magas arány elsôsorban a Curentulban megjelent cikkeknek tulajdonítható, mivel a lap azzal vádolja az RMDSZ-t, hogy megszegi a magyar-román egyetértési nyilatkozatot, és Románia területén alkalmazza a kedvezménytörvényt, ami - véleményük szerint - a jogszabály extrateritoriális jellegét támasztja alá. A jogszabály diszkriminatív jellegének hangsúlyozása erôteljes a vizsgált idôszak kezdetén, illetve a Velencei Bizottság jelentését közvetlenül megelôzôen és követôen, decemberben ismét enyhén emelkedve, ezáltal mintegy "elôkészítve" a magyar-román egyetértési nyilatkozatot, hiszen ennek aláírását követôen a román közvélemény úgy értékeli, hogy sikerült semlegesíteni a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos egyik leghangsúlyosabb kifogást. A magyar államot a kedvezménytörvény elfogadását követôen a román állam azzal vádolta, hogy a törvényt a szomszédos államokkal való elôzetes konzultáció nélkül hozta meg, megszegve ezáltal a jóhiszemûség és a jószomszédság elvét. Nem véletlen hát, hogy ez a téma a legintenzívebben a törvény elfogadását követô közvetlen idôszakra a legjellemzôbb, késôbb gyakorlatilag eltûnik a napirendrôl. Ugyanilyen logikát követ azon téma hangsúlyozása, miszerint a kedvezménytörvény nincs összhangban az európai normákkal és jogszabályokkal, ez a téma a Velencei Bizottság jelentését követôen már egyetlen újságra sem jellemzô. A magyarosítás és a revizionizmus a legélénkebben a törvény elfogadásakor jelentkezik, ez a két állam közti tárgyalások megkezdésével, illetve a törvény gyakorlatba ültetését szabályozó dokumentumok megjelenésével szintén eltûnik a napirendrôl.

Következtetések

A 2001. június és 2002. február közti idôszakban összesen 629 kedvezménytörvénnyel kapcsolatos cikk jelent meg. Ha a különbözô napilapokban, az egyes idôszakokban megjelenô cikkek arányát vizsgáljuk, azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a kedvezménytörvény a sajtó számára csak akkor téma, ha az a politikai közélet napirendjén is szerepel. Ha az egyes napilapokban megjelenô cikkek arányának idôbeli alakulását követjük nyomon, az adatok fényében kimutatható, hogy a téma napirenden tartása nem a román és a magyar kormány közti tárgyalások és megegyezés kérdése, hanem annak függvénye, hogy milyen az illetô napilap kormánypárthoz való viszonya.

Összességében elmondható, hogy a kedvezménytörvény kérdéséhez való viszonyulás Romániában alapvetôen a vélt vagy valós nemzeti érdekhez való viszony alapján történt, ennek következtében a lapok természetes belpolitikai irányultságát, mely a kormány-ellenzék dichotómián alapul, felülírta a nemzeti érdekhez való viszony. Ezzel magyarázható, hogy a lapok egységesen elutasítják a kedvezménytörvényt, az árnyalatok ezen belül értelmezhetôk, és a lapok közti különbség csak akkor válik hangsúlyosabbá, amikor az Orbán-Nastase egyetértési nyilatkozat aláírásával - ez lévén kormánydöntés - a kedvezménytörvény is a kormány-ellenzék dichotómia, a természetes belpolitikai opciók részévé válik. Az egyetértési nyilatkozat aláírásával a kedvezménytörvény lekerül a napirendrôl, a lefele tendáló érdeklôdést hangsúlyozza a szerzôi magatartás alakulása is, hiszen a kedvezménytörvény elfogadásakor a nemzeti érdek egységes elutasításra készteti a sajtót, ez a fajta negatív magatartás fokozatosan csökken, majd decembertôl túlsúlyba kerülnek a tárgyszerû, semleges hangvételû cikkek.

A lapok természetes belpolitikai irányultsága csak az egyetértési nyilatkozat aláírása körül érhetô tetten, hiszen ez különbözô értékelést váltott ki a kormány és a kormányhoz közeli lapok, illetve az ellenzék és az ellenzéki lapok körében, ez az a pont, ahol a kedvezménytörvény megítélése nemzeti kérdésbôl belpolitikai kérdéssé válik.

 

Jegyzetek

1 Forrás: Biroul Român de Audit al Tirajelor - http://www.brat.ro

2 A sajtóorgánumok politikai irányultság szempontjából legélesebben a 2000-es választási kampányban megjelent cikkek alapján különíthetôk el; míg az Adevarul nagyrészt kiegyensúlyozottan, a Cotidianul és a Curentul hangsúlyozottan negatívan viszonyul a PDSR-hez, Ion Iliescuhoz és Corneliu Vadim Tudorhoz. Forrás: Agentia de Monitorizare a Presei - Academia Catavencu: Presa în campania electorala, Raport de monitorizare - alegerile parlamentare si prezidentiale din 2000, http://www.mma.ro.

3 European Commission for Democracy through Law (Venice Commission), Strasbourg, 22 October 2001 (CDL-INF (2001) 19) "Report on the preferential treatment of national minorities by their kin-state" adopted by the Venice Commission at its 48th Plenary Meeting (Venice, 19/20 October 2001).

4 Memorandum of Understanding between the Government of the Republic of Hungary and the Government of Romania Concerning the Law on Hungarians Living in Neighboring Countries and Issues of Bilateral Cooperation, Budapest, 22nd of December 2001.

5 Bodó Barna a Hiányzó státusdiskurzus címû tanulmányában a semleges és negatív mellett az "elfogadó" kategóriát is használja, jelen tanulmányban az elfogadó és semleges kategóriát egy, "semleges" kategóriába összevonva értelmezem. In Romániai Magyar Évkönyv, Kolozsvár, 2002, Polis.

6 A 2000-es parlamenti választásokat követôen a Szociáldemokrata Párt (PSD) kisebbségi kormányt alakít a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) támogatásával.

7 Ettôl abban az esetben tértem el, ha például egy újság az RMDSZ-t azzal vádolta, hogy a kedvezménytörvény gyakorlatba ültetésének segítésével a törvény területen kívüli jellegét szabályozó jogszabályokat megsérti.

8 Ez a módszer ismét nehézséget jelentett a Cotidianul esetén. Elôfordult, hogy egy adott cikk megírásában két fô szempont dominált, viszont ezt nem sorolhattam be két külön cikknek, mivel vagy azonos szerzôtôl származtak, vagy több szerzô írt alá, a részek világos behatárolása nélkül.

9 Az extrateritorialitás meghatározásánál Varga Attila értelmezését használtam. Ennek alapján a területen kívüliség állapotának bekövetkezéséhez két feltételnek kell egyidejûleg teljesülnie: "szükséges egyrészt egy olyan jogszabály, mely hatásában kiterjed más államban élô személyekre és szervezetekre, esetleg hatóságokra, másrészt ezáltal megszûnne az adott állam joghatósága az illetô személyekre, szervezetekre, hatóságokra, azok tevékenységére". Lásd Varga Attila: Jogalkotási szempontok és politikai kifogások (80-81 p.) In A státustörvény. Elôzmények és következmények, Teleki László Alapítvány, Budapest, 2002.

10 Varga: i. m. 82 p.

11 Ez az egyik rendelkezés, amelyet Romániára nézve megszüntet a 2001. december 22-én Orbán Viktor magyar és Adrian Nastase román miniszterelnök által Budapesten aláírt két kormány közötti egyetértési nyilatkozat.

12 Egyes roma vezetôk például azon félelmüknek adtak hangot, hogy a kedvezménytörvény biztosította jogok elvonhatják, "magyarosíthatják" szervezeteik tagjait.

13 Mint ismeretes, a román állam kezdeményezésére egy, az Európa Tanács neves nemzetközi jogászokból álló független, a köztudatban Velencei Bizottságként ismert testülete elemezte a magyar kedvezménytörvényt, és ezt követôen jelent meg 2001. október 19-én a Velencei Bizottság jelentése, amely a kedvezménytörvény egyes rendelkezéseinek az Európai Uniós jogrendhez történô módosítására tett javaslatot.

14 2002. január 21-én kezdték meg mûködésüket Romániában a kedvezménytörvény gyakorlatba ültetését segítô tájékoztató irodák, január 23-án a román kormány által létrehozott szakértôi bizottság megkezdte a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban aláírt magyar-román egyetértési nyilatkozat betartásának ellenôrzését.


 
kapcsolódók
  » impresszum
  » a Jakabffy Elemér Alapítvány hírlapgyűjteménye
  »a Jakabffy Elemér Alapítvány erdélyi könyvtárkatalógusa
  »a Jakabffy Elemér Alapítvány erdélyi kéziratkatalógusa

további folyóiratok

» A Hét
» Altera
» Altera
» Átalvető
» Bázis
» Ellenpontok
» Erdélyi Fiatalok
» Erdélyi Gyopár
» Erdélyi Irodalmi Szemle
» Erdélyi Magyar Hírügynökség Jelentései 1983–1989
» Erdélyi Magyarság
» Erdélyi Művészet
» Erdélyi Múzeum
» Erdélyi Társadalom
» Erdélyi Tudósítások
» Glasul Minorităților
» Glasul Minorităților
» Hátország
» Helikon
» Hid
» Hitel
» Kellék
» Korunk
» Közgazdász Fórum
» Látó
» Provincia
» Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny
» Székely Füzetek
» Székely Közélet 1928-1937
» Székelyföld
» Székelység 1905-1915
» Székelység 1931-1944
» Új Kelet
» Web

 
     
 

(c) Jakabffy Elemér Alapítvány, Media Index Egyesület 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék