magyar kisebbség
nemzetpolitikai szemle

       folyóiratok   » Magyar Kisebbség
    szerzők a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z  
  keresés á é í ó ö ő ú ü ű a â î s t
  összes lapszám» VII. ÉVFOLYAM - 2002. 3. (25.) SZÁM - CIVIL SZERVEZŐDÉSEK ROMÁNIÁBAN
 
 


| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom
| könyvjelzőzöm



   


Sulyok István

A magyar könyv Erdélyben*

Erdélyben a magyar nyomtatott könyv története és fejlôdése olyan régi, mint maga a könyvnyomtatás. Az ôsi kollégiumok könyvtárai hûen ôrzik ezt a dicsôséges múltat.

A 19. század közepén vette kezdetét nagyobb mértékben az egyesületi és egyéb közkönyvtárak alapítása, melyek szélesebb rétegek szellemi igényeit igyekeztek kielégíteni.

A 20. század elsô éveiben a magyar állam s különbözô társadalmi intézmények nagy erôvel fogtak hozzá népkönyvtárak alapításához, melyek az iskolán kívüli népmûvelés és népnevelés célját szolgálták.

A magyar könyvnek ezt a hatalmas, szerteágazó szervezetét utoljára a Múzeumok és Könyvtárak Országos Felügyelôsége 1912-1913-ban vette számba, s arról a Magyar Minerva V. kötete számol be, mely már a háború alatt, 1915-ben látott napvilágot.

Tizenhét esztendôn keresztül tehát az erdélyi magyar könyv szervezete gondozás és felügyelet nélkül a sorsra volt bízva. Ez a sors pedig ez alatt az idô alatt mostohább volt hozzá, mint bármikor azelôtt, viharos századokban. Amit a háború meghagyott, azt a féltékenység és nemzeti elfogultság tette ki súlyos viszontagságoknak.

Az a számbavétel, mely itt következik, az úttörés minden nehézségével küszködött, amit eléggé magyaráz az, hogy minden hivatalos segítség nélkül, tisztára társadalmi erôkbôl történt. Ezek az erôk pedig egyfelôl elgyengültek, másfelôl nem eléggé öntudatosak még azokhoz a feladatokhoz mérten, melyek elé a kisebbségi helyzet, az elnyomottság állítja ôket.

Ha ez a számbavétel ezt az öntudatosságot megerôsíti s fejlôdésének alapot ad - minden hiányossága mellett is elérte célját.

Könyvtárak

A Romániához csatolt magyar területeken az állami és magánkönyvtárak utolsó számbavétele tudomásunk szerint 1912-1913. években történt.

Az a számbavétel, melyet 1929. év folyamán megejtettünk, természetesen lényegében megváltozott helyzet elôtt állott. A könyvtárak jelentôs része fölött megszûnt a magyar társadalom ellenôrzése: az állami intézetek könyvtáraira vonatkozólag teljesen, s az állami vagy községi intézmények keretében elhelyezett egyesületi könyvtárakra vonatkozólag legnagyobbrészt.

A szóban forgó területen összesen 355 magyar könyvtárat találtunk. Olyat, melynek méretei s jellege túllépi a népkönyvtárak jellegét. (Ezekrôl az Évkönyv külön fejezetében van részletesen szó.)

E 355 könyvtár közül 114 felekezeti intézmények, 147 magyar egyesületek, 7 magyar magánosok s 87 a román állam birtokában van.

Hosszas utánajárás - kérdôívek, többszöri sürgetések s újabb kérdôívek - segítségével e számból összesen 234 könyvtárnak mai megváltozott helyzetét sikerült megállapítani. 121 könyvtárra vonatkozólag egy év munkájával sem sikerült újabb adatokat szereznünk. Ezek közül: 47 a román állam, 1 magános és 73 a magyar felekezetek és egyesületek birtokában levô könyvtár.

E 234 könyvtárra vonatkozólag az alábbi adatokat állapítottuk meg:

A könyvtárak állománya volt

1919

1929

Változás

Magyar kötet

1083166

1043707

- 39459

Román kötet

4948

43100

+ 38152

Egyéb nyelvûek

158002

168507

+10505

A magyar könyvek hiányát legelsôsorban az állami intézeteknél kell keresnünk.

A számbavett 40 állami intézeti könyvtárban:

1919-ben volt összesen 245126 magyar könyv,

ebbôl 1929-ben találtunk összesen 161604 magyar könyvet.

A hiány tehát 83522 kötet.

Ez a jelentôs mennyiség részben megsemmisült, részben pedig kereskedelmi forgalomba került, s nagyrészt kiszállították Erdély területérôl.

Ezeket a háborús viszonyok folytán elôállott hiányokat csak részben pótolták a felekezeti intézmények és a magyar egyesületek könyvtárainak beszerzései.

A román könyvek gyarapodásának magyarázatát egyfelôl a magyar felekezeti iskolák könyvtárainak elôírt beszerzései, másfelôl a román intézmények keretében mûködô magyar egyesületi könyvtáraknak juttatott könyv- és pénzadományok adják, melyeket legnagyobbrészt román könyvek beszerzésére kellett fordítani. Így magyarázható például a városi kölcsönkönyvtárként mûködô aradi Kölcsey-egylet könyvtárának 10000 román kötete, szaporulata.

Az egyéb nyelvû mûvek 10 238 kötetes szaporulatát legnagyobbrészt a magyar fôiskolák (teológiák) és kisebbrészt a középiskolák tanári könyvtárainak beszerzései szolgáltatják.

A beszerzésekre a szóban forgó 243 könyvtárnak fenntartói összesen 4216191 lejt fordítottak 1919-1929. közötti idôben. Ebbôl az összegbôl 1000000 lej esik az aradi városi kezelésben levô Kölcsey-egyleti könyvtárra, mely összegbôl - mint fennebb láttuk - legnagyobbrészt román könyveket szereztek be, 100000 lej esik a hasonló helyzetben levô Dévai Történelmi és Régészeti Társulat Könyvtárára, 271251 lej pedig a Nagyváradi Nyilvános Könyvtárra, mely városi kezelésben ál.

Segélyek formájában 1142533 lejt kapott az említett 234 könyvtár. Ebben az összegben azonban szintén szerepel az aradi Kölcsey-egyesület könyvtárának román beszerzéseire adott 1000000 lej és a Dévai Történelmi és Régészeti Társulat 100 000 lejes segélye úgy, hogy magyar könyvbeszerzést szolgáló segélynek mindössze azt a 42533 lejnyi összeget lehet tekinteni, melyet az említett 234 könyvtár legnagyobbrészt magyar testvértelepülésektôl kapott.

Az említett könyvtárak nagy része nem nyilvános (tanári, kollégiumi, rendházi, magánkönyvtárak). Azokat a könyvtárakat, melyek nyilvánosak, az elmúlt 10 esztendô alatt 200848 olvasó vette igénybe.


 
kapcsolódók
  » impresszum
  » a Jakabffy Elemér Alapítvány hírlapgyűjteménye
  »a Jakabffy Elemér Alapítvány erdélyi könyvtárkatalógusa
  »a Jakabffy Elemér Alapítvány erdélyi kéziratkatalógusa

további folyóiratok

» A Hét
» Altera
» Altera
» Átalvető
» Bázis
» Ellenpontok
» Erdélyi Fiatalok
» Erdélyi Gyopár
» Erdélyi Irodalmi Szemle
» Erdélyi Magyar Hírügynökség Jelentései 1983–1989
» Erdélyi Magyarság
» Erdélyi Művészet
» Erdélyi Múzeum
» Erdélyi Társadalom
» Erdélyi Tudósítások
» Glasul Minorităților
» Glasul Minorităților
» Hátország
» Helikon
» Hid
» Hitel
» Kellék
» Korunk
» Közgazdász Fórum
» Látó
» Provincia
» Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny
» Székely Füzetek
» Székely Közélet 1928-1937
» Székelyföld
» Székelység 1905-1915
» Székelység 1931-1944
» Új Kelet
» Web

 
     
 

(c) Jakabffy Elemér Alapítvány, Media Index Egyesület 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék