magyar kisebbség
nemzetpolitikai szemle

       folyóiratok   » Magyar Kisebbség
    szerzők a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z  
  keresés á é í ó ö ő ú ü ű a â î s t
  összes lapszám» I. ÉVFOLYAM - 1995. 2. (2.) SZÁM - Alkotmányjogi helyzet Romániában
 
 


| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom
| könyvjelzőzöm



   


Dr. Csapó I. József

Székelyföld autonómia-statutúma

(Tervezet)

I. Fejezet

Általános rendelkezések

l. szakasz

Székelyföld, történelmi azonosságának kifejezéseként, önkormányzati közösséggé alakul.

Székelyföld politikai-közigazgatási rendje a földrajzi, gazdasági, társadalmi és kulturális körülményekre, lakosságának arra a történelmi óhajára épül, hogy autonómiát biztosítsanak számára.

A régió autonómiára törekvése az állampolgárnak a társadalom életében való demokratikus részvételét, a gazdasági-társadalmi fejlôdést, a területi érdekek érvényesülésének elôsegítését és védelmét célozza.

2. szakasz

Székelyföld, amely a történelmi székely székek területét öleli fel, Románia Köztársaságon belül jogi személyiséggel rendelkezô autonóm régió.

Jelen autonómia-statútum Székelyföld kollektív azonosságának meghatározója.

3. szakasz

A régió politikai-közigazgatási autonómiája nem érinti az állam területi integritásának, szuverenitásának sérthetetlenségét.

4. szakasz

Az autonóm régió területe a jelenlegi Kovászna és Hargita megyék területét, valamint a Maros megyéhez tartozó történelmi Maros megye területét foglalja magába.

A székely székek, székely közületi vidékek:

l. - Kézdiszék, amelynek területe a hozzá tartozó székely közületi helységeket foglalja magába; székhelye Kézdivásárhely;

2. - Orbaiszék, amelynek területe a hozzá tartozó székely közületi helységeket foglalja magába; székhelye Kovászna;

3. - Sepsiszék, amelynek területe a hozzá tartozó székely közületi helységeket foglalja magába; székhelye Sepsiszentgyörgy;

4. - Csíkszék, amelynek területe a hozzá tartozó székely közületi helységeket foglalja magába; székhelye Csíkszereda;

5. - Udvarhelyszék, amelynek területe a hozzá tartozó székely közületi helységeket foglalja magába; székhelye Székelyudvarhely;

6. - Gyergyószék, amelynek területe a hozzá tartozó székely közületi helységeket foglalja magába; székhelye Gyergyószentmiklós;

7. - Marosszék, amelynek területe a hozzá tartozó székely közületi helységeket foglalja magába; székhelye Szováta (Marosvásárhely?);

9. - Miklósvár- és Bardócszék, amelynek területe a hozzá tartozó közületi helységeket foglalja magába; székhelye Barót.

5. szakasz

Székelyföld intézményeinek székhelyét az autonóm régió választott önkormányzata jelöli ki.

6. szakasz

Az autonóm régió közhatalmát a négy évre választott Önkormányzati Tanács és az általa kijelölt Önkormányzati Bizottság gyakorolja.

7. szakasz

Az Önkormányzati Tanács az az intézmény, amellyel Székelyföld önkormányzata politikailag létrejön.

Az Önkormányzati Tanács hatáskörét a jelen autonómia-statútum és a nép határozza meg.

8. szakasz

Jelen autotómia-statútumnak megfelelôen, az állam általános törvényeivel összhangban, a székelyföldi politikai státus megillet minden olyan román állampolgárt, amely a Székelyföld bármely helységében állandó lakhellyel rendelkezik.

Azok a székelyföldi születésûek, akik román állampolgárok és külföldön laknak, szintén rendelkeznek a jelen autonómia-statútumban meghatározott jogokkal, amennyiben utolsó törvényes lakhelyük a Székelyföldhöz tartozó település volt.

9. szakasz

Az autonóm régióban minden állampolgár számára biztosított a teljes és tényleges egyenlôség.

Az Önkormányzati Tanácsnak, mint közhatóságnak, hatáskörébe tartozik azoknak a feltételeknek a kialakítása, amelyek biztosítják az egyének és az általuk alkotott közösségek teljes és tényleges egyenlôségét és szabadságát, elhárítanak minden olyan akadályt, amely meghiúsíthatja vagy gátolhatja ezek teljes körû kibontakozását, s megkönnyítik minden állampolgár számára a politikai, gazdasági, mûvelôdési és társadalmi életben való részvételt.

10. szakasz

Székelyföldön a magyar nyelv egyenrangú az állam hivatalos nyelvével.

Az autonóm régió és a hozzá tartozó székely székek és közületi helységek önkormányzatai biztosítják mindkét nyelv természetes és hivatalos használatát, elfogadva minden olyan rendszabályt, amelyre szükség van megismerésük érdekében, megteremtve minden olyan feltételt, amely garantálja teljes egyenlôségüket.

Az autonóm régió azon helységeiben, ahol az állandó lakhelyû , számbeli kisebbségben levô, más nemzeti, etnikai, nyelvi identitású közösségekhez tartozó állampolgárok száma községben meghaladja a százat, városban az ezret, municípiumban az ötezret, szék területén a tízezret, ezen közösségek nyelve ugyancsak egyenrangú az állam hivatalos nyelvével.

11. szakasz

Székelyföld zászlajának leírása.

Székelyföld jelvényének leírása.

Jelen autonómia-statútum elismeri a székely székek zászlaja és jelvénye szabad használatának jogát.

A magyar nemzeti szimbólumok és más, számbeli kisebbségben levô közösség nemzeti szimbólumainak Székelyföldön való szabad használatát jelen autonómia-statútum garantálja.

Az állami szimbólumok használatára a törvényes szabályozások érvényesek.

II. Fejezet

Az autonóm régió megalakulása és megszûnése

12. szakasz

Az autonómiafolyamat kezdeményezôje lehet a régióhoz tartozó minden terület közülete, illetve demokratikus közképviselete.

13. szakasz

A régió autonómia-statútumának tervezetét a székely közületi helységek és vidékek gyûlései vitatják meg, választójogú polgárai népszavazással hagyják jóvá és választott képviselôik, szenátoraik révén terjesztik törvénybe iktatás végett Románia Parlamentje elé.

14. szakasz

A népszavazással jóváhagyott jelen autonómia-statútumot a Parlament emeli törvényre.

A törvényre emelés eljárása az autonómia-statútum törvényességére, nem pedig célszerûségére vonatkozik.

Az Alkotmány 116. szakasza 3. bekezdésének értelmében jelen autonómia-statútum jogszabály érvényét a Szenátus és a Képviselôház szerves törvény formájában ismeri el.

Parlamenti elutasítás esetén a régió demokratikus közképviselete jogorvoslásért az illetékes nemzetközi intézményekhez fordulhat.

15. szakasz

A 129. szakaszban meghatározott eljárás követendô az autonómiastatútum módosítása esetén.

16. szakasz

Az autonóm régió területén állandó lakhellyel rendelkezô, szavazati jogú állampolgárok által általános, titkos és közvetlen szavazással megválasztott Önkormányzati Tanács révén létrejön Székelyföld Önkormányzata.

17. szakasz

Székelyföld Önkormányzata és Autonómia-statútuma csakis népszavazással szüntethetô meg.

III. Fejezet

Székelyföld önkormányzati Intézményei

18. szakasz

a. - Az autonóm régió intézményei;

- Önkormányzati Tanács;

- Önkormányzati Bizottság;

- Székelyföld Elnöke;

b. - A székek mint székely közületi vidékek intézményei:

- Széki Tanács;

- Széki Bizottság;

- Széki Elnök;

c. - A települési önkormányzatok intézményei :

- Községi Tanács;

- Városi Tanács;

- Municípiumi Tanács;

- Polgármester.

19. szakasz

Az Önkormányzati Tanács az autonóm régió közhatalmát gyakorolja.

20. szakasz

Az Önkormányzati Tanács az arányos választási rendszerben általános, titkos és közvetlen szavazással négy évre megválasztott tanácsosokból tevôdik össze.

A régió önkormányzati tanácsosainak száma hetvenhét. A választókerületekre jutó helyek számát a régió lakosainak legutóbbi népszámlálási adataiból számítják ki.

Az önkormányzati tanácsosok megválasztásával egy idôben szervezik meg Székelyföld elnökének, a széki elnököknek, a széki, városi, községi tanácsosok, a polgármesterek megválasztását.

A régió elnöke és a széki elnökök, valamint a polgármesterek, tanácsosok megválasztásakor a helyi választásokra vonatkozó 70/1991. számú Törvény rendelkezései érvényesek.

A régió elnökének és a széki elnökök megválasztása a polgármesterre érvényes elôírásoknak megfelelôen történik.

21. szakasz

Az Önkormányzati Tanács, megalakulásától számított 30 napon belül kidolgozza és jóváhagyja mûködési szabályzatát. Ezen idôtartam alatt a tanács munkálatait Székelyföld elnöke vezeti.

22. szakasz

Az Önkormányzati Bizottság az autonóm régió közhatalmát saját hatáskörében gyakorló végrehajtó testület.

Az Önkormányzati Bizottság elnökét Székelyföld elnöke nevezi ki.

Az Önkormányzati Bizottság tagjait, a bizottság elnökének javaslatára, a kinevezésétôl számított harminc napon belül, az Önkormányzati Tanács titkos szavazással négy év idôtartamra jelöli ki. Ezen idôtartam alatt, érvényes bizalmatlansági szavazás esetén, a bizottsági tag a mûködési szabályzatban foglalt feltételeknek megfelelôen a régió elnöke által hivatalból felmenthetô.

Az Önkormányzati Bizottság tagjait Székelyföld elnöke nevezi ki.

23. szakasz

Az Önkormányzati Bizottság szervezeti felépítését és mûködési szabályzatát az Önkormányzati Tanács dolgozza ki és a Bizottság tagjait kijelölô szavazással egy idôben fogadja el.

24. szakasz

Székelyföld Elnöke képviseli a régiót.

Székelyföld elnökét általános, titkos és közvetlen szavazással négy évre választják meg, a jelen autonómia-statútum 20. szakaszában foglalt rendelkezéseknek megfelelôen.

25. szakasz

Székelyföld elnöki tisztsége egyetlen személy esetében sem terjedhet ki két mandátumnál hosszabb idôtartamra.

26. szakasz

Székelyföld elnöke az Önkormányzati Tanácshoz benyújtott nyilatkozatban lemondhat megbízatásáról. A lemondás akkor válik ténylegessé, ha a nyilatkozatot az Önkormányzati Tanács tudomásul veszi.

27. szakasz

Székelyföld Önkormányzati Tanácsa kétharmados szavazattöbbséggel indítványozhatja Székelyföld elnökének hivatali felmentését a székelyföldi közösségek érdekeinek elárulása, az emberi jogok és szabadságok megsértése, a jelen autonómia-statútumban foglalt kötelezettségek elmulasztása miatt.

A bizalmatlansági indítvány alapján Románia Kormánya az Önkormányzati Tanács határozatától számított harminc napon belül kiírja a székelyföldi elnökválasztást.

Megüresedés esetén a megválasztott új elnök megbízatása teljes idôszakra szól.

28. szakasz

Székelyföld megválasztott elnökét, az Önkormányzati Tanács ülésén, a leköszönô elnök megbízatásának utolsó napján, megüresedés miatt kiírt választások esetén az eredmény kihirdetését követô tizedik napon iktatják be hivatalába.

29. szakasz

Székelyföld megválasztott elnöke beiktatásakor a következô esküt teszi le:

"Esküszöm a becsületemre, a rám ruházott tisztséget legjobb tudásom szerint ellátom, Székelyföld népének érdekeit képviselem és védelmezem, a régió és az ország törvényeit tiszteletben tartom, Románia Alkotmányát betartom. Isten engem úgy segéljen!"

30. szakasz

Székelyföld elnökének idôleges akadályoztatása idején, továbbá megüresedés esetén, amíg az újonnan választott elnök nem foglalja el hivatalát, az elnöki teendôket az Önkormányzati Tanács elnöke, annak akadályoztatásakor, helyettese látja el.

31. szakasz

Székelyföld elnöke a Parlament tagjait megilletô immunitással rendelkezik.

32. szakasz

Székelyföld elnöke nem tölthet be egyéb közhivatali- vagy magántisztséget.

33. szakasz

Székelyföld elnökének hatáskörébe tartozik:

- indítványozni Románia Kormányának a régió területén megtartandó rendes és rendkívüli választások idôpontját;

- az Önkormányzati Tanács rendkívüli ülésének összehívása;

- az Önkormányzati Bizottság elnökének kinevezése;

- kinevezni, illetve felmenteni az Önkormányzati Tanács által kijelölt vagy visszahívott önkormányzati bizottsági tagokat;

- az Önkormányzati Bizottság elnökének felkérésére elnökölni a Bizottság ülésein;

- az Önkormányzati Tanács rendeleteit 20 napon belül aláírni és kihirdetni, amelyek Székelyföld autonóm régióban törvényerôvel bírnak; a Székelyföld elnöke által végzendô aláírás vagy kihirdetés hiánya a rendeletek érvénytelenségét vonja maga után;

- felügyelni a Széki Tanács rendeleteinek törvényességét; ha a rendeletet törvénytelennek tekinti, a rendelet elfogadásától számított 15 napon belül a közigazgatási bírósághoz fordulhat; a közigazgatási bíróság döntéséig, illetve a döntésre vonatkozó fellebbezés tárgyában végleges bírósági ítéletig a rendelet nem lép hatályba;

- kérni az Alkotmánybíróságtól a törvények, a törvényerejû rendeletek alkotmányosságának elôzetes értékelését;

- döntést kérni az Alkotmánybíróságtól a jogi normák alkotmányosságáról;

- az Önkormányzati Tanáccsal való konzultáció eredményeként a régiót érintô sarkalatos kérdésekrôl referendumot kezdeményezni;

34. szakasz

A Széki Tanács a székely közületi vidék döntéshozó önkormányzati testülete.

A Széki Tanácsot a jelen autonómia-statútum 20. szakaszában feltüntetett rendelkezések szerint választják meg.

A Széki Tanács a megalakulásától számított harminc napon belül kidolgozza és jóváhagyja mûködési szabályzatát; ezen idôtartam idején a tanács munkálatait a Széki Elnök vezeti.

35. szakasz

A Széki Bizottság a székely közületi vidék végrehajtó önkormányzati testülete.

A Széki Bizottság elnökét a Széki elnök nevezi ki.

A Széki Bizottság tagjait, a bizottság elnökének javaslatára, a Széki Tanács a bizottsági elnök kinevezésétôl számított harminc napon belül titkos szavazással négy év idôtartamra jelöli ki. A mandátum idején a mûködési szabályzatban foglalt feltételeknek megfelelôen a Széki Bizottság tagjai a Széki Tanács által visszahívhatók, illetve az új tagok titkos szavazással kijelölhetôk.

A Széki Bizottság tagjait, a Széki Tanács döntése alapján, a Széki Elnök nevezi ki, illetve hivatalukból a Széki Elnök menti fel.

36. szakasz

A Széki Bizottság szervezeti felépítését és mûködési szabályzatát a Széki Tanács dolgozza ki és a bizottság tagjait kijelölô szavazással egy idôben fogadja el.

37. szakasz

A Széki Elnök képviseli a székely közületi vidéket.

A Széki elnököt általános, titkos és közvetlen szavazással négy évre választják meg a jelen autonómia-statútum 20. szakaszában foglalt rendelkezéseknek megfelelôen.

38. szakasz

A Széki Tanács kétharmados szavazattöbbséggel indítványozhatja a Széki elnök hivatali felmentését.

E bizalmatlansági indítvány alapján Románia Kormánya a Széki Tanács határozatától számított 30 napon belül kiírja a széki elnökválasztást.

Megüresedés esetén a megválasztott új elnök megbízatása teljes idôszakra szól.

39. szakasz

A megválasztott Széki Elnököt a Széki Tanács ülésén, a leköszönô elnök megbízatásának utolsó napján, a megüresedés miatt kiírt választások esetén az eredmény kihirdetését követô tizedik napon iktatják be hivatalába.

40. szakasz

Beiktatásakor a megválasztott Széki Elnök a következô esküt teszi le:

"Esküszöm a becsületemre, a rám ruházott tisztséget legjobb tudásom szerint ellátom, a Szék népének érdekeit képviselem és védelmezem, a régió, az ország törvényeit tiszteletben tartom, Románia Alkotmányát betartom. Isten engem úgy segéljen!"

41. szakasz

A Széki elnök a Széki Tanácshoz benyújtott nyilatkozatban lemondhat megbízatásáról.

A lemondás akkor válik ténylegessé, ha a nyilatkozatot a Széki Tanács tudomásul veszi.

42. szakasz

A Széki elnök ideiglenes akadályoztatása idején, továbbá megüresedés esetén, amíg az újonnan választott elnök nem foglalja el hivatalát, az elnöki teendôket a Széki Tanács elnöke, annak akadályoztatásakor helyettese látja el.

43. szakasz

A Széki Elnök hatáskörébe tartozik:

- indítványozni a Szék területén a rendes és rendkívüli választásokat és azok idôpontját;

- összehívni a Széki Tanács rendkívüli ülését;

- kinevezni a Széki Bizottság elnökét;

- kinevezni , illetve felmenteni a Széki Tanács által kijelölt vagy visszahívott széki bizottsági tagokat;

- elnökölni a Széki Bizottság elnökének felkérésére a bizottság ülésein;

- aláírni és kihirdetni, húsz napon belül, a Széki Tanács rendeleteit, amelyek a szék területén kötelezô érvényûek; az aláírás vagy kihirdetés hiánya a rendeletek érvénytelenségét vonja maga után;

- a Széki Tanáccsal való véleménycsere eredményeként a széket érintô sarkalatos kérdésekrôl referendumot kezdeményezni;

- belföldi kapcsolatokban a Széket képviselni.

44. szakasz

A Községi Tanács, a Városi Tanács intézményi rendszerét, a helyi tanács és polgármester mûködését, általános hatáskörét a 69/1991 számú Helyi Közigazgatási Törvény és a Helyi Autonómia Európai Chartája szabályozza.

45. szakasz

Székelyföld települési önkormányzatainak sajátos státusát és az ezzel járó sajátos hatásköröket jelen autonómia-statútum határozza meg.

IV. Fejezet

Székelyföld Önkormányzati Tanácsának hatásköre

46. szakasz

Az Önkormányzati Tanács mûködésének alapelvei:

a. a Tanács Székelyföld polgárainak érdekvédelmét, közképviseletét, a régió közigazgatását látja el;

b. alkalmazza a hatáskörök decentralizálását;

c. szavatolja a tanácsülések nyilvánosságát;

d. garantálja a régió költségvetésének nyilvánossá tételét;

e. érvényesíti és megôrzi a törvényességet.

47. szakasz

Az Önkormányzati Tanács illetékességéhez tartozik:

1. saját önkormányzati intézményeinek megszervezése;

2. Székelyföld autonómia-statútumának sajátos jogállásából fakadó, a régióban érvényes törvényerejû rendeletek meghozatala;

3. a mûvelôdés;

4. az oktatás;

5. az anyanyelvhasználat;

6. a történelmi, mûvészeti, építészeti, régészeti és tudományos örökség;

7. a szociális kérdések;

8. a tájékoztatás;

9. a régió érdekeltségû állami vagyon kezelése és vállalatok mûködtetése;

10. Székelyföld gazdasági irányítása;

11. helyi adók és illetékek bevezetése;

12. Székelyföld önálló pénzgazdálkodása;

13. Székelyföld képviselete.

48. szakasz

Az Önkormányzati Tanács, saját hatáskörében, az állam jogrendjével összhangban és a régió jogállásának megfelelôen, a következô területeken bocsát ki a régió területén érvényes törvényerejû rendeleteket:

a. a régió hivatalaira és azok személyzetére vonatkozó rendtartás;

b. a székely székek testületeire vonatkozó rendtartás;

c. a helyi települési határok meghatározása, új községek alapítása;

d. a közérdekû kisajátítások, amelyek közvetlenül nem az állam terhére történnek és nem érintik a székek hatáskörét;

e. telekkönyvek létesítése;

f. tûzvédelem;

g. egészségügy;

h. kereskedelmi kamarák rendtartása;

i. gazdasági társaságok létesítése és felügyelete;

j. hitelszövetkezetek; vagyonbiztosítás;

k. régió érdekeltségû közszolgáltatás;

l. rendfenntartás és a rendôrséggel való együttmûködés;

m. bányászat, energiatermelés;

n. helyi érdekeltségû energiafejlesztés és -hasznosítás;

o. mezôgazdálkodás;

p. erdôgazdálkodás;

r. környezetvédelem;

s. helyi érdekû személyforgalom és áruszállítás;

t. tömegtájékoztatás.

49. szakasz

Az Önkormányzati Tanács hatásköre kiterjed a társadalmi gondozásra és a társadalombiztosításra, mely területeken törvényerejû rendeleteket bocsáthat ki és saját autonóm intézményeket létesíthet.

50. szakasz

Az Önkormányzati Tanács független rendôrséget állíthat fel, a törvényes rendelkezéseknek megfelelôen, az Alkotmányban nem szabályozott esetekben.

51. szakasz

Az Önkormányzati Tanács felelôssége a rádió- és televízióállomások adására vonatkozó törvényes rendelkezések sajátos elôírásokkal való kiegészítése és érvényesítése.

52. szakasz

Az Önkormányzati Tanács hatáskörébe tartozó területeken Székelyföld törvényerejû rendeletei a régió területén elsôbbséget élveznek.

Olyan esetekben, amelyekrôl az Önkormányzati Tanács saját hatáskörében nem rendelkezik, az állam törvényeit alkalmazzák.

53. szakasz

Az Önkormányzati Tanács igényelheti, hogy a Kormány ráruházzon vagy rábízzon olyan hatásköröket, amelyeket a jelen autonómia-statútum nem szabályoz.

V. Fejezet

Székelyföld Önkormányzati Bizottságának hatásköre

54. szakasz

Az Önkormányzati Bizottság végrehajtói hatásköre kiterjed:

1. az Önkormányzati Tanács által hozott törvényerejû rendeletek érvényesítésére, felügyeletére, végrehajtására;

2. saját önkormányzati testületeinek mûködtetésére;

3. törvények, törvényerejû rendeletek kezdeményezésére;

4. a hivatali besorolásra és elôléptetésre;

5. a régió érdekeltségû közszolgáltatások, közintézmények, állami tulajdonú gazdasági társaságok felügyeletére;

6. a régió érdekeltségû állami köz- és magánvagyon kezelésére;

7. saját gazdasági társaságok létrehozására és mûködtetésére;

8. adóhatósági hatáskörök gyakorlására;

9. a régió önálló költségvetésének kidolgozására és végrehajtására;

10. a régió gazdasági fejlesztésének tervezésére és elôsegítésére;

11. a régió adóügyi, pénzügyi, kereskedelmi politikájának végrehajtására;

12. a régió hatósági intézményeinek létrehozására, illetve megszüntetésére;

13. a közbiztonság védelmére, a rendôrséggel való együttmûködésre, illetve annak ellenôrzésére;

14. a helyi hatóságok önállóságának védelmezésére;

15. a régióra vonatkozó nemzetközi szerzôdések és egyezmények megkötésére, a régiók közötti együttmûködés létrehozására, érvényesítésére;

16. a régióban egyenrangú nyelvek szabad használatának szavatolása;

17. az állami iskolahálózat, s ezen belül a magyar nyelvû oktatási hálózat mûködtetésére;

18. a régió közösségét érintô egyéb területekre;

19. az állam törvényeinek alkalmazására.

55. szakasz

Az Önkormányzati Bizottság rendelkezhet, létrehozhat és fenntarthat saját televízió- és rádióállomásokat, sajtót, minden tömegtájékoztatási eszközt, amely céljainak elérésében segíti.

56. szakasz

Az Önkormányzati Bizottság feladata a közjegyzôk, a telekkönyvi irattárosok, a régió önkormányzatához tartozó vezetô beosztású köztisztviselôk kinevezése.

A megüresedett közjegyzôi, irattárosi állások betöltésére jelentkezôk felvétele azonos feltételek között történik, függetlenül attól, hogy Székelyföld vagy Románia bármely más részén folytatják tevékenységüket. Ilyen versenyvizsgák során elônyt jelent a román és a magyar nyelv alapos ismerete. Semmilyen körülmény között nem tehetô kivétel eredet vagy lakhely jogcímén.

57. szakasz

Olyan szolgáltatások megszervezése és ellátása érdekében, amelyek kizárólagos hatáskörébe tartoznak, az Önkormányzati Bizottság megegyezéseket köthet más önkormányzati közösségekkel, részt vehet más régiókra kiterjedô kulturális, gazdasági, társadalmi együttmûködésben. Ezen megegyezéseket közli a román Kormánnyal.

58. szakasz

Az Önkormányzati Bizottság az Önkormányzati Tanácsnak tartozik felelôsséggel, anélkül hogy ez csökkentené a bizottság tagjainak hivatali felelôsségét.

VI. Fejezet

A Széki Tanács hatásköre

59. szakasz

A Széki Tanács hatáskörébe tartozik rendeleteket kibocsátani az alábbi területeken:

1. a szék hivatalaira és azok személyzetére vonatkozó rendtartás;

2. a helységnévadás, kötelezô kétnyelvûséggel;

3. a történelmi, mûvészeti és néprajzi értékek védelme;

4. a helyi szokások és hagyományok;

5. széki érdekeltségû kulturális létesítmények tevékenysége;

6. területrendezés és településszervezés;

7. önkormányzati intézmények megszervezése;

8. a települési határvonalak megváltoztatása a helyi önkormányzatok kezdeményezésére;

9. környezetvédelem;

10. közhasználati jog;

11. kézmûvesség;

12. lakásépítés támogatása, szociális lakások építése;

13. szociális gondozás és népjólét;

14. iskoláztatás, iskolaépítés;

15. szakképzés, szakoktatás;

16. kereskedelem;

17. helyi vásárok és piacok;

18. területi érdekeltségû ipari termelés;

19. erdôgazdálkodás, erdészeti személyzet;

20. vadászat, vadgazdálkodás;

21. mezôgazdálkodás;

22. vízgazdálkodás. vízrendészet;

23. ásványvizek, gyógyvizek, gyógyfürdôk kihasználása, rendészete;

24. saját területén az idegenforgalom fejlesztése, rendezése;

25. faluturizmus;

26. rétlegelô-gazdálkodás;

27. állat- és növényvédelem;

28. környezetvédelem;

29. egészségvédelem;

30. területi érdekeltségû út-, gáz- és vízhálózat;

31. területi érdekeltségû távközlés, közszállítás;

32. a szék területét átszelô vasutak és mûutak, valamint a területi érdekeltségû vasúti, közúti és kábelszállítás;

33. közszolgáltatás;

34. közigazgatási- és közszolgáltató személyzet;

35. közérdekû kisajátítás, saját hatáskörben, széki közhasználatra;

36. helyi érdekû közmunkák;

37. a gazdasági élet általános szabályozása, a piacgazdaság szabadságát figyelembe véve;

38. a sport támogatása.

60. szakasz

A Széki Tanács rendelkezéseket hozhat a helyi rendôrség felügyeletérôl, a helyi rendôrséggel való együttmûködésrôl.

61. szakasz

A Széki Tanács a széki illetôségû polgároknak elônyt biztosít a munkaközvetítésnél a szék területén. A szék területén a munkaközvetítés során nyelvi hovatartozás alapján különbséget tenni tilos.

62. szakasz

A Széki Tanács hatáskörébe tartoznak az alap-, közép- és felsôfokú oktatás szervezésével, mûködtetésével, felügyeletével kapcsolatos rendelkezések.

63. szakasz

A Széki Tanács hatásköre a területi érdekeltségû tömegtájékoztatásra vonatkozó rendeletek elfogadása;

64. szakasz

A Széki Tanács hatásköre kiterjed a terület saját költségvetésének jóváhagyására.

65. szakasz

Olyan esetekben, amelyekrôl a Széki Tanács saját hatáskörében nem rendelkezik, Székelyföld Önkormányzati Tanácsának törvényerejû rendeleteit, illetve az állam törvényeit alkalmazzák.

VII. Fejezet

A Széki Bizottság hatásköre

66. szakasz

A Széki Bizottság végrehajtói hatásköre kiterjed:

1. Székelyföld Önkormányzati Tanácsa és a Széki Tanács által hozott rendeletek érvényesítésére, felügyeletére és végrehajtására;

2. saját önkormányzati testületeinek mûködtetésére;

3. rendelettervezetek kezdeményezésére;

4. a hivatali besorolásra és elôreléptetésre;

5. a szék területén mûködô közszolgáltatások, helyi érdekeltségû közintézmények, állami tulajdonú gazdasági társaságok felügyeletére;

6. a területi érdekeltségû köz- és magánvagyon kezelésére;

7. saját gazdasági társaságok létrehozására és mûködtetésére;

8. az adóhatósági hatáskörök gyakorlására;

9. a terület önálló költségvetésének kidolgozására és végrehajtására;

10. a terület gazdasági fejlesztésének tervezésére és elôsegítésére;

11. a terület adóügyi, pénzügyi, kereskedelmi politikájának végrehajtására;

12. a terület hatósági intézményeinek létrehozására, illetve megszüntetésére;

13. a közbiztonság védelmére, a rendôrséggel való együttmûködésre, illetve a rendôrség helyi parancsnokságainak ellenôrzésére;

14. a helyi hatóságok önállóságának védelmezésére;

15. a székely közületi területen egyenrangú nyelvek szabad használatának szavatolására;

16. az állami iskolahálózat, ezen belül a magyar nyelvû oktatási hálózat mûködtetésére;

17. a területi érdekeltségû kulturális ügyek intézésére, kulturális intézmények mûködtetésére;

18. a mûvészeti örökség, múzeumok, egyéb tudományos, kulturális intézmények felügyeletére, mûködtetésére;

19. a gazdaság általános felügyeletére;

20. a környezetvédelem összehangolására;

21. a területi érdekeltségû vízgazdálkodásra: öntözésre, lecsapolásra, árvízvédelemre;

22. az idegenforgalom fejlesztésére;

23. a szociális ellátásra;

24. az egészségügyre;

25. a terület közösségét érintô egyéb területekre;

26. az állam törvényeinek alkalmazására.

67. szakasz

A Széki Bizottság rendelkezhet, létrehozhat, fenntarthat saját televízió- és rádióállomást, amely céljainak elérésében segíti.

68. szakasz

A Széki Bizottság megegyezéseket köthet más önkormányzati közösségekkel, részt vehet más közületekre, régiókra kiterjedô kulturális, gazdasági, társadalmi együttmûködésben.

69. szakasz

A Széki Bizottság saját igazgatási apparátussal rendelkezik, saját maga határozza meg az állományi állásokat, ezek megoszlását, nevezi ki a tisztségviselôket.

70. szakasz

A Széki Bizottság a Széki Tanácsnak tartozik felelôsséggel, anélkül hogy ez csökkentené a bizottság tagjainak közvetlen hivatali felelôsségét.

VIII. Fejezet

A települési önkormányzatok sajátos jogállasa és hatásköre

71. szakasz

Székelyföld települései önkormányzatai - a községi, városi, municípiumi önkormányzatok -, a 69/1991 számú Helyi Közigazgatási Törvény és a jelen Autonómia-statútum, valamint a Helyi Autonómia Európai Chartája rendelkezései szerint szervezôdnek és mûködnek.

72. szakasz

Székelyföld települési önkormányzatai, a történelmi, területi jellegzetességeknek és a helyi közösségek igényeinek megfelelôen, sajátos jogállásúak. E sajátos státus a 69/1991 számú Törvényben feltüntetett rendelkezéseket kiegészítô többlethatáskörökben jelenik meg, ezek akadálytalan gyakorlásával érvényesül.

73. szakasz

A települési önkormányzat, a helyi autonómiajog alapján, a törvény és a jelen autonómia-statútum által meghatározott jogkörben, az állam által delegált helyi döntéshozói és végrehajtói hatalom birtokosa.

Tevékenységét az állam befolyásának kizárásával végzi.

74. szakasz

A települési önkormányzatban a magyar nemzeti közösség, valamint a jelen autonómia-statútum 10. szakaszában meghatározott feltételek közepette a számbeli kisebbségben levô többi nemzeti, etnikai, nyelvi közösség nyelve egyenrangú az állam hivatalos nyelvével.

75. szakasz

A települési önkormányzat alapelvei:

a. a helyi hatóságok az átruházott hatáskörökben teljes körû diszkrecionális jogosítványokkal rendelkeznek;

b. a közfeladatokat az állampolgárokhoz legközelebb álló igazgatási szervek valósítják meg;

c. a hatáskörök teljessége és kizárólagossága, amelyeket központi vagy regionális szerv csak jogszabály ilyen értelmû rendelkezéseivel korlátozhat;

d. központi vagy regionális szerv által átruházott hatáskör önkormányzati hatóság által helyi körülményekhez igazítása;

e. a helyi hatóságokat közvetlenül érintô tervezési és döntéshozatali folyamatban a megfelelô idôben és formában részt venni.

76. szakasz

A települési önkormányzat sajátos jogállását megjelenítô hatáskörök kiterjednek:

1. a közösségek anyanyelvû oktatására, az oktatási intézmények létesítésére, védelmére, mûködtetésére és fejlesztésére;

2. a közösségek anyanyelvû kultúrájára, a mûvelôdési intézmények létesítésére, védelmére, mûködtetésére és fejlesztésére;

3. a közösségek anyanyelvén történô tömegtájékoztatásra, a tömeg-tájékoztatás szabadságának szavatolására;

4. a közösségek anyanyelvének korlátozások nélküli használatára a magán- és a közéletben, a közintézményekben, a bíróságon;

5. a szociális kérdésekre;

6. a terület- és településfejlesztésre;

7. a gazdasági fejlesztésre;

8. a közösségi és állami köz- és magánvagyon kezelésére;

9. a kommunális intézmények kiépítésére és mûködtetésére;

10. az általános emberi jogok és szabadságok érvényre juttatására;

11. a települések nemzetiségi-etnikai összetételének erôszakos megváltoztatására irányuló törekvések megakadályozására;

12. a települések határvonalainak erôszakos megváltoztatására vonatkozó törekvések megakadályozására;

13. új községek létesítésének kezdeményezésére;

14. a közrend és a közbiztonság önkormányzati alárendeltségû rendôrséggel szavatolására;

15. a helyi költségvetésre. zárszámadásra, a saját anyagi és pénzforrások felhasználására;

16. a település nevének, jelképeinek, kitüntetéseinek meghatározására és használatára;

17. a települési közösségek nemzeti ünnepeinek kijelölésére és megrendezésére;

18. a mûemlékek és emlékhelyek gondozására és védelmére;

19. pályázatok kiírására;

20. ösztöndíjak alapítására;

21. intézmények, vállalatok, más gazdasági szervezetek alapítására, mûködtetésére;

22. közérdekbôl, a törvény és a jelen autonómia-statútum szerint, kisajátítások végrehajtására;

23. a közösségek anyanyelvi értékeit ôrzô könyvtárak, lemeztárak, levéltárak, múzeumok, hasonló rendeltetésû egyéb intézmények létesítésére és mûködtetésére;

24. az ifjúság képzésének valamennyi formájára;

25. az erdô- és vízgazdálkodásra;

26. a községi erdôk felügyeletére, gondozására, hasznosítására;

27. a községi rétlegelôk felügyeletére, gondozására, kihasználására;

28. a településhez tartozó területek ásvány- és hévizeinek, gyógyfürdôinek, természeti kincseinek védelmére, gondozására és hasznosítására;

29. a településhez tartozó területek vadállományának megôrzésére, fejlesztésére, hasznosítására;

30. a települési önkormányzat területére törvény által megállapított jövedelemadó évi összegének 50 százalékára;

31. a települési önkormányzat területére törvény által megállapított évi adó- és illetékösszeg 30 százalékára;

32. az állam által visszaszolgáltatott közösségi vagyonokra.

77. szakasz

A települési önkormányzat a helyi érdekû közügyek intézése során garantálja a területén élô román nemzetiségû lakosok, valamint a más nemzeti, etnikai, nyelvi közösséghez tartozók teljes és tényleges egyenlôségét.

78. szakasz

A település határait nem lehet megváltoztatni az érintett közösségek közképviseletének egyetértése, illetve népszavazás nélkül.

A település etnikai összetételének erôszakos megváltoztatása tilos.

79. szakasz

A települési önkormányzat hatóságai, a szükségleteknek megfelelôen és a hatékonyság biztosítása céljából, maguk határozzák meg belsô igazgatási struktúrájukat.

A települési önkormányzat szerveinek felügyelete csak tevékenységük jogszerûségének vizsgálatára irányulhat.

80. szakasz

A települési önkormányzat hatásköre gyakorlása és feladatai megvalósítása során együttmûködhet és közös érdekeltségû feladatok ellátására egyesülhet más önkormányzati közösségekkel.

81. szakasz

A települési önkormányzat és annak szervei közös érdekek védelme és elôsegítése érdekében régióra kiterjedô hazai vagy nemzetközi szövetség tagjai lehetnek.

82. szakasz

A települési önkormányzat, illetve annak szervei, jogszabály által elôírt feltételek mellett együttmûködhetnek más államok helyi önkormányzataival, illetve önkormányzati szerveivel.

83. szakasz

A települési önkormányzat jogszolgáltatást vehet igénybe hatásköre szabad gyakorlása és a helyi autonómia védelmében.

IX. Fejezet

Anyanyelvhasználat az oktatásban

84. szakasz

Székelyföld polgárainak joguk van anyanyelvükön tanulni, anyanyelvû állami és magánintézményekben, az oktatás valamennyi szintjén, típusán, formájában és szakán.

A természetes személyeknek, egyházaknak, szervezeteknek és társaságoknak joguk van a közösségek nyelvén mûködô felekezeti és magánintézményeket létesíteni.

85. szakasz

Az anyanyelvû állami és felekezeti oktatást az állam és részarányosan az illetékes települési önkormányzat finanszírozza, a magán tanintézményeket pedig támogatja.

86. szakasz

A kiskorú tanuló iskoláztatási nyelvérôl a szülô, illetve a törvényes gyám határoz.

87. szakasz

Az igényeknek és a szükségleteknek megfelelôen különálló oktatási rendszer mûködik a polgárok anyanyelvén:

a. igények szerint önálló óvodákban, óvodai csoportokban;

b. elemi oktatásban, igények szerint önálló iskolákban, iskolai tagozatokon, osztályokban vagy csoportokban;

c. középfokú oktatásban, gimnáziumokban, líceumokban, szakiskolákban - igények szerint önálló iskolákban, tagozatokon, osztályokban és csoportokban;

d. szakoktatásban, igények szerint önálló iskolákban, iskolai tagozatokon, osztályokban és csoportokban;

e. egyetemi, fôiskolai, kollégiumi oktatásban, igények szerint önálló egyetemen, fôiskolákon, szakkollégiumokban, egyetemi karokon, tagozatokon, évfolyamokon, felsôoktatási csoportokban;

f. posztgraduális oktatásban.

88. szakasz

Székelyföld polgárainak anyanyelvén mûködô oktatási-nevelési intézményekben biztosítani kell a nemzeti, etnikai, nyelvi közösségek, valamint az anyanemzet történelmének tanítását, kulturális hagyományainak, értékeinek megismerését.

89. szakasz

Az oktatási-nevelési intézményeknek biztosítaniuk kell a román nyelv elsajátításának lehetôségét.

Az elemi, gimnáziumi, líceumi oktatásban a román nyelvet és irodalmat sajátos szempontok szerint összeállított oktatási program és tankönyv alapján tanítják.

90. szakasz

Az állam hivatalos nyelvétôl eltérô anyanyelvû szakoktatásban biztosítani kell a szakkifejezések román nyelven való elsajátítását.

91. szakasz

Székelyföld iskoláin, egyetemén, fôiskoláin, továbbképzô intézményeiben garantált az anyanyelven való felvételi vizsga.

92. szakasz

Az óvodai, iskolai, egyetemi, fôiskolai oktatáshoz szükséges pedagógusok képzési feltételeinek megteremtése az állam, illetve Székelyföld önkormányzatainak feladata.

93. szakasz

Garantált az anyanyelvû oktatásban résztvevô külföldi vendégtanárok alkalmazása.

94. szakasz

A régió fôtanfelügyelôségén és a széki tanfelügyelôségeken külön igazgatóságokat és tanfelügyelô testületeket hoznak létre a különbözô identitásúak anyanyelvû oktatásának felügyeletére.

95. szakasz

A felekezeti oktatásban az egyházi autonómia, a felsôfokú oktatásban az egyetemi autonómia érvényesül.

96. szakasz

Jelen autonómia-statútum rendelkezése alapján hatályát veszti a Hivatalos Közlöny 1948 évi 177. szakaszában megjelent Rendelet, amely állami tulajdonba juttatta azokat az egyházi, kongregációs, közösségi és magánjavakat, amelyek az oktatási intézmények fenntartására és mûködtetésére szolgáltak.

Az elsô bekezdésben feltüntetett javakra az egyházak, kongregációk, közösségek és ezek jogutódainak, valamint a természetes személyek tulajdonjogát visszaállítják, a javakat jogos tulajdonosainak természetben, s amely esetben ez nem lehetséges, napi piaci pénzértékben visszaszolgáltatják.

X. Fejezet

Anyanyelvhasználat a közmûvelôdésben

97. szakasz

Székelyföld területén az anyanyelv használata akadálytalan:

a. a közmûvelôdésben;

b. a mûvészeti alkotások, mûbírálat, kutatás és szakirodalom területén;

c. a fordítás, szinkronizálás, feliratozás területén;

d. a sajátos nemzeti kultúrák megismertetése terén;

e. minden jellegû és szintû ismeretterjesztésben.

98. szakasz

A nemzeti, etnikai, nyelvi közösségek szervezetei anyanyelven tudományos és közmûvelôdési tevékenységet is folytathatnak és e célból intézményeket hozhatnak létre, amelyek nemzetközi kapcsolatokat tarthatnak fenn.

99. szakasz

Székelyföld önkormányzata támogatja:

a. a nemzeti kultúrák tárgyi emlékeinek feltárását, gyûjtését; közgyûjtemények alapítását, gyarapítását;

b. nemzeti, etnikai, nyelvi közösségek könyvkiadását, idôszaki kiadványainak megjelentetését;

c. anyanyelven mûködô színházak és más mûvelôdési intézmények fenntartását;

d. közérdekû közlemények különbözô identitású közösségek nyelvén történô ismertetését;

XI. Fejezet

Anyanyelvhasználat a közigazgatásban és a közéletben

100. szakasz

Az állampolgár anyanyelvének a helyi és a regionális közigazgatásban való akadálytalan használatáért a hivatalokban a régió területén élô nemzeti, etnikai, nyelvi identitású közösségek nyelvét ismerô, illetve e közösségekhez tartozó személyeket kell kinevezni, illetve alkalmazni.

101. szakasz

Székelyföld hatóságai kötelesek:

a. a helységek, utcák, terek, intézmények és közületek nevét az állam hivatalos nyelvén, a régió helységeiben többségben levô közösség nyelvén, s ha igény van rá, az ott élô bármely más, számbeli kisebbségben levô közösség nyelvén feltüntetni;

b. a törvényerejû rendeleteket, egyéb rendeleteket, közleményeket az állam hivatalos nyelvén, magyar nyelven és a 10. szakasz 3. bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelôen más nemzeti, etnikai, nyelvi identitású közösségek nyelvén is kiadni;

c. a közigazgatási eljárás során használt nyomtatványokat a b. pontban foglalt feltételeknek megfelelôen, több nyelven kell kiadni;

A költségek az illetô hatóságokat terhelik.

102. szakasz

Székelyföld közigazgatási egységeiben:

a. a közigazgatási hatóságok a román és a magyar nyelvet, valamint a 10. szakasz 3. bekezdésében feltüntetett közösségek nyelvét egyenrangú nyelvként használják;

b. a közigazgatási és a jogi dokumentumokat az a. pontban feltüntetett nyelveken terjesztik.

103. szakasz

A Székelyföldön élô, különbözô nemzeti identitású közösségek nyelvének akadálytalan használata a tömegtájékoztatásban, a társadalmi, gazdasági élet bármely területén, jelen autonómia-statútum által garantált.

XII. Fejezet

Anyanyelvhasználat az igazságszolgáltatásban

104. szakasz

Székelyföld polgárai jogosultak anyanyelvük szabad használatára az igazságügyi szervek elôtt.

105. szakasz

Székelyföld polgárai szabadon használhatják anyanyelvüket a büntetô, polgári és közigazgatási eljárás során.

Az eljárást a polgár anyanyelvén folytatják, az eljárás iratait az érintett személy anyanyelvén, valamint az állam hivatalos nyelvén rögzítik.

XIII. Fejezet

Pénzügyek

106. szakasz

Székelyföld regionális, széki és települési önkormányzatai belsô fejlôdésük biztosítása és hatáskörük ellátása érdekében pénzügyi autonómiával bírnak, amelynek gyakorlása során betartják az állami pénzügyek összehangolásának elvét.

107. szakasz

Székelyföld önkormányzatai ellátják az állami és a helyi adók beszedését, és ilyen jellegû adóügyi intézkedéseket tesznek.

108. szakasz

Az adókat és illetékeket a törvény, illetve az önkormányzati rendelet szabályozza.

109. szakasz

Az önkormányzatok saját pénzügyi forrásokra jogosultak, amelyeket rendeletekkel szabályoznak és önálló költségvetés alapján hasznosítanak.

110. szakasz

Az önkormányzatok pénzeszközeinek forrásai:

a. az állam által teljesen vagy részben átengedett adók;

b. az állami adók után járó illetékek;

c. állami bevételbôl való részesedések;

d. saját adók, illetékek, különadók;

e. saját vagyonból származó jövedelmek ;

f. magánvagyonból származó jövedelmek;

g. adományok;

h. az államtól átvállalt szolgáltatások és feladatok arányában állami költségvetésbôl átutalt pénzeszközök.

111. szakasz

A 110. szakaszban feltüntetett pénzügyi hatáskörök ellátásának rendjét szerves törvény szabályozza.

112. szakasz

Az önkormányzatok pénzügyi forrásaiból származó eszközök mértéke a jelen autonómia-statútumban és a 69/1991 számú Helyi Közigazgatási Törvényben meghatározott hatáskörök és feladatok mértékével arányos.

113. szakasz

Az önkormányzatok mûködésének szavatolásáért az állami költségvetés arányos pénzügyi kiegyenlítést irányoz elô, melynek célja a potenciális pénzügyi források egyenlôtlen elosztásából fakadó hatások, valamint az így keletkezô pénzügyi terhek korrekciója.

Az ilyen jellegû intézkedések nem csökkenthetik a helyi hatóságok választási szabadságát a saját felelôsségûk alá tartozó területeken.

114. szakasz

Az állami költségvetésbôl önkormányzatoknak átutalt pénzeszközök felhasználásáról a települési, a széki, a régió önkormányzata határoz.

115. szakasz

Az állami költségbôl önkormányzatoknak átutalt pénzeszköz nem fordítható speciális tervek finanszírozására.

116. szakasz

A települési önkormányzat területére törvény által megállapított jövedelemadó összegének 50 százaléka az önkormányzati költségvetés bevételének része.

117. szakasz

A települési önkormányzat területére törvény által megállapított adók és illetékek összegének 30 százaléka az önkormányzati költségvetés bevételének része.

118. szakasz

A széki önkormányzat költségvetési jövedelmét képezi:

a. a települési önkormányzatoktól átutalt arányos költségvetési kiegyenlítés;

b. a régió önkormányzata által átutalt állami költségvetési kiegyenlítés;

c. saját jövedelem;

d. adományok;

e. egyéb törvényes pénzeszköz.

119. szakasz

A régió önkormányzatának költségvetési jövedelmét képezi:

a. a települési önkormányzatoktól átutalt arányos költségvetési kiegyenlítés;

b. az állami költségvetésbôl átutalt arányos költségvetési kiegyenlítés;

c. saját jövedelem;

d. adományok;

e. egyéb törvényes pénzeszköz.

XIV. Fejezet

Közvagyon és kezelése

120. szakasz

Székelyföld közvagyoni helyzetét a 69/1991 számú Helyi Közigazgatási Törvény közigazgatási egységek vagyonhelyzetére vonatkozó rendelkezései szabályozzák, a közvagyon kezelésérôl pedig a törvény, valamint az önkormányzatok mûködési szabályzata rendelkezik.

Az elsô bekezdésben foglalt rendelkezések alkalmazásakor a régió és a székek önkormányzatai a megyei közigazgatási hatóságokkal azonos jogállásúak.

121. szakasz

Székelyföld önkormányzati hatóságainak megalakulásától számított 60 napon belül a Kormány határozattal jelöli ki a nemzeti érdekeltségû állami köz- és magánvagyonokat.

A regionális, széki és települési állami köz- és magánvagyonok hovatartozásáról, kezelésérôl, a területi érdekeltséget figyelembe véve, az illetékes önkormányzatok döntenek.

122. szakasz

Székelyföld nemzeti közösségei intézményeitôl, szervezeteitôl, egyesületeitôl vagy ezek jogelôdjeitôl 1945 után magántulajdont megsértô törvények, rendelkezések révén, illetve erôszakkal állami vagy szövetkezeti tulajdonba juttatott ingatlanokat, mûkincseket, könyvtárakat, levéltárakat és egyéb vagyonokat természetben, s amennyiben ez nem lehetséges, ellenértéküket napi piaci értékben, pénzben visszajuttatják a jogos tulajdonosoknak vagy a jogutódoknak.

XV. Fejezet

Az állam és a régió kapcsolata

123. szakasz

A régióban kormánybiztos látja el a törvényességi felügyeletet.

A Széki Tanács rendeleteit, a települési önkormányzat határozatait az elfogadást követô 15 napon belül a kormánybiztos a Közigazgatási Bíróságon megtámadhatja. A határidô lejárta után a határozat megtámadhatatlan .

A Közigazgatási Bíróság döntéséig, illetve fellebbezés esetén a Legfelsôbb Bíróság döntéséig a rendelet, illetve a határozat felfüggesztett hatályú.

Ha az önkormányzat kétharmados többséggel fogadja el a rendeletet vagy a határozatot, a dokumentum Közigazgatási Bíróság elé nem vihetô.

124. szakasz

Székelyföld törvényerejû rendeletei mentesülnek az adminisztratív fellebbezéstôl, és azokat alkotmányossági szempontból csakis az Alkotmánybíróság ellenôrizheti.

125. szakasz

A végrehajtó és az ügyviteli hatóságok és hivatalok által kibocsátott okiratok és megállapodások ellen fellebbezni lehet az illetékes adminisztratív joghatóságnál.

126. szakasz

A régióban az igazságszolgáltatást a törvény által létrehozott joghatóságok látják el.

127. szakasz

A régió önkormányzati szervei feletti ellenôrzésre jogosult:

a. az Alkotmánybíróság, a normatív rendelkezések alkotmányosságát illetôen;

b. a Kormány, az országos érdekeltségû hatáskörök gyakorlását illetôen;

c. a Közigazgatási Bíróság, az önkormányzatok közigazgatási szerveinek tevékenységét és szabályrendeleteit illetôen;

d. a Számvevôszék, az országos érdekeltségû gazdálkodást és az állami költségvetésbôl átutalt pénzeszközök felhasználását illetôen.

128. szakasz

Székelyföld Elnöke, illetve a Széki Elnök, az Önkormányzati Tanács, illetve a Széki Tanács döntése alapján megtámadhatja a törvényeket a jelen autonómia-statútum, a magyar nyelv, illetve a régióban hagyományosan használt más nyelv védelmére vonatkozó elôírások megsértése esetén.

XVI. Fejezet

Zárórendelkezések

129. szakasz

Jelen autonómia-statútum módosítása a következô eljárás szerint történik:

a. az Önkormányzati Tanács tagjainak egyötöde módosítást kezdeményezhet;

b. a módosítást az Önkormányzati Tanács kétharmados szavazati többséggel hagyja jóvá;

c. az Önkormányzati Tanács által jóváhagyott módosítást Románia Parlamentje emeli jogerôre.

d. a parlamenti döntés idôpontjától számított 60 napon belül az autonómia-statútum módosítását a választópolgárok népszavazással hagyják jóvá; a jóváhagyás abban az esetben is érvényes, ha a Parlament elôzôleg a módosító javaslat törvényre emelését elutasítja, ám ilyen feltételek közepette a módosító rendelkezés nem törvényerejû;

e. amennyiben a javasolt módosítást az Önkormányzati Tanács, vagy a népszavazás elutasítja, hasonló módosítást csak egy év elteltével lehet kezdeményezni.

130. szakasz

Jelen autonómia-statútum rendelkezései kiegészítik az állam törvényes rendelkezéseit.

131. szakasz

Jelen autonómia-statútum érvénybe lépésekor minden ezzel ellentétes rendelkezés hatályát veszti.


 
kapcsolódók
  » impresszum
  » a Jakabffy Elemér Alapítvány hírlapgyűjteménye
  »a Jakabffy Elemér Alapítvány erdélyi könyvtárkatalógusa
  »a Jakabffy Elemér Alapítvány erdélyi kéziratkatalógusa

további folyóiratok

» A Hét
» Altera
» Altera
» Átalvető
» Bázis
» Ellenpontok
» Erdélyi Fiatalok
» Erdélyi Gyopár
» Erdélyi Irodalmi Szemle
» Erdélyi Magyar Hírügynökség Jelentései 1983–1989
» Erdélyi Magyarság
» Erdélyi Művészet
» Erdélyi Múzeum
» Erdélyi Társadalom
» Erdélyi Tudósítások
» Glasul Minorităților
» Glasul Minorităților
» Hátország
» Helikon
» Hid
» Hitel
» Kellék
» Korunk
» Közgazdász Fórum
» Látó
» Provincia
» Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny
» Székely Füzetek
» Székely Közélet 1928-1937
» Székelyföld
» Székelység 1905-1915
» Székelység 1931-1944
» Új Kelet
» Web

 
     
 

(c) Jakabffy Elemér Alapítvány, Media Index Egyesület 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék