Tisztelt Olvasó!
Jelen lapszámunkkal a Magyar Kisebbség 1922-1942 között
folyamatosan megjelenô nemzetpolitikai szemle új folyamát
kívánjuk útjára indítani.
Más régi-új folyóiratok mellett, a többször tíz kg-os, vagy
a polcon élére állított néhány méter terjedelmû Magyar
Kisebbség méltánytalanul elfeledett kiadvány. De nem is a kilogrammban,
folyóméterben vagy évfolyamban mért sajtótermék a fontos, hanem a sorokban
és a sorok között hordozott szellemiség. Az a szellemiség, amelyet, mint
követendô eszmét, a most induló új folyam szerkesztôi is maguk elé tûztek.
Természetesen tudjuk, hogy a kisebbség, magyar kisebbség, nemzetpolitika
szavak tartalma az idô múltával alapvetôen módosult, változott. Ezért
szükséges elmondanunk, hogy tudatosan vállaltuk a régi név folytatását, hiszen szellemi elôdünknek tekintjük a Magyar
Kisebbséget.
A most megjelenô jogi-politikai szemle fonalát ott
szeretnénk felvenni, ahol ezelôtt több mint félszáz évvel kényszerûségbôl
megsza kadt a régi, anélkül hogy a hajdani periodika által
megteremtett formai kereteket mereven értelmeznénk.
Ami a lap jellegét illeti, el kell mondanunk, hogy a
szerkesztés folyamán követendônek tartjuk az erdélyi
magyarság 20. századi történetében beállott két nagy cezúra (az
1918-as "impériumváltás" és az 1989-es "rendszerváltás") mentén kialakult
sajátosságok megjelenítését. Az egyes lapszámok tartalmát
úgy próbáljuk összeállítani, hogy egyszerre legyen szemlélhetô a lapszámot
meghatározó téma egykori és mai megítélése. Fontosnak tartjuk a politikai
törésvonalak, a hatalmi és társadalmi intézmények és erôvonalak
bemutatását, a célból, hogy az olvasó könnyebben igazodhasson a
labirintusok útvesztôiben.
Az új folyam elsô három kötete adja meg a további témák
"alaphangját". Ennek megfelelôen:
- a kisebbségi jogok nemzetközi garanciarendszerére,
- az országon belüli alkotmányos helyzetre,
- és a belsô politikai viszonyokra épülnek a majdani
lapszámok témái, amelyek már egy-egy részterület feldolgozásai
lesznek.
Folyóiratunk szerkezete is igyekszik megfelelni a kor
követelményeinek. Ezért kiadványaink elsô részében hosszabb
lélegzetû, szakmai vitáknak adunk helyet. Nem csupán már folyamatban lévô
diskurzusokat szeretnénk közvetíteni, hanem lehetôséget kívánunk
biztosítani minden új jogi, politikatudományi és más
társadalomtudományi markáns és szigorúan igényes eszmecserének. Az
álláspontok nyílt "ütköztetése", az érvekre érvekkel való válaszolás, a
másként gondolkodás tiszteletben tartása lehet
elôrehaladásunk egyik motorja. Módszerünk a következô: minden lapszámban
megjelenik egy vitaindító, amelyre olvasóinktól a következô lapszámban
várjuk a hozzászólásokat. Reményeink szerint így vitázóink és
olvasóink táborát egyaránt szélesíthetjük.
Mûhely rovatunkba olyan írásokat várunk, amelyek a
tudományos igényesség szigorú érvényesítésével készültek, és a világban
elfoglalt helyünket, illetve közvetlen környezetünket megjelenítô
problémákról szólnak. Egyetlen mércénk: a színvonal.
Archívum rovatunkban elmúlt korok ma is idôszerû írásait
szeret nénk újraközölni, akár a régi Magyar Kisebbség,
akár más, hasonló jellegû kiadvány hasábjairól.
Véleményünk szerint egyéni és kollektív jogainkért -
nemzetközi téren is - akkor tudunk hatékonyan fellépni, ha ismerjük
azoknak a hazai jogszabályoknak, illetve nemzetközi jogi
szerzôdéseknek és dokumentumoknak a pontos tartalmát, amelyekre jogaink
érvényesítése végett hivatkozunk. Ehhez kíván hozzásegíteni Dokumentumok
címû rovatunk, ahol azokat a törvénycikkeket, egyezményeket közöljük,
amelyek sorsunkat meghatározhatják.
A Parlamenti élet fejezetben képviselôink és szenátoraink
Román Parlamentbeli tevékenységébe kívánunk betekintést nyújtani
interpel lációik, kérdéseik és felszólalásaik ismertetése révén.
Más, demokratikus gondolkodású képviselô parlament elôtti
felszólalásainak közlésétôl sem zárkózunk
el.
Szemlénkben figyelemmel kísérjük a kiadványunk szempontjából
fontosnak ítélt könyvek megjelenését és tartalmát.
A bibliográfia a kisebbségi téma szakirodalmában kíván
tájékoztatást nyújtani.
Rovatstruktúránkat nem tekintjük merevnek. A jogos
igényekhez természetesen mi is alkalmazkodunk.
Egy Trianon utáni aktív nemzetpolitikusunk gondolata mentén
fogalmazhatnánk úgy is, hogy szerencsések vagyunk, hiszen olyan korban élünk, amikor ilyen jellegû munkára szükség van. Lehet, hogy
sajátos erdélyi helyzetünk olyan értékeket termel ki közösségünkbôl,
amelyek nemzetállami lét esetén rejtve maradnának.
Egy biztos: Kós Károly gondolata ma is épp oly idôszerû,
mint egykor volt, akár mottónk is lehetne:
"Dolgoznunk kell, ha élni akarunk, és akarunk élni, tehát
dolgozni fogunk."
Dr. Tamás Sándor
Utóirat
Tekintettel a most induló új folyam jellegére, felkértük a
Romániai Magyar Demokrata Szövetség tiszteletbeli elnökét és szövetségi
elnökét, illetve a folyóirat kiadóját, hogy a lappal kapcsolatos
gondolataikat fogalmazzák meg. A beérkezett írásokat a
következô néhány oldalon olvashatják.
|